Magyarország viszonylag későn kapcsolódott be az európai illetve a globális pénzügyi világ vérkeringésébe. Ahhoz azonban "még éppen időben", hogy a 19. és a 20. század legnagyobb, az ország határaitól akár több ezer vagy tízezer kilométerre kirobbanó gazdasági kríziseinek negatív hatásait ne tudja kikerülni.
Virághagymák pusztítottak
Már korán, a 17−18. századi Európában is létrejöttek olyan súlyos következményekkel járó pénzügyi és tőzsdeválságok, amelyeknek kimutatható hatása volt a kor többi fontos pénzügyi, kereskedelmi központjában is. Ilyen volt például az 1630-as években a tulipánhagyma-mánia, amely a holland gazdaság összeomlásához vezetett, vagy az ígéretesen indult, ám kipukkadt Brit Déltengeri Társaság tőzsdelufija mintegy 100 évvel később, amellyel állítólag a történelem egyik leghíresebb tudósa, Isaac Newton is kisebb vagyont veszített.
A Holland tulipánhagyma őrületet örökítette meg Hendrik Gerritsz Pot festménye (1637). A tömeg munkaeszközeit eldobva követi a kocsit, amely a tenger felé, azaz az összeomlás felé halad
Amikor a pestis a kisebbik rossz
A 19. század folyamán, a modern közlekedési rendszer kiépülése, a gőzhajózás, a gőzvasút, és a távíró elterjedése ráadásul felgyorsította és olcsóbbá tette a nemzetközi áru-, tőke- és információáramlást, közelebb hozta a piacokat. Csakhogy így a gazdasági krízisek egyre gyorsabban tudtak szétterjedni. Az 1857-es volt az első olyan súlyosabb nemzetközi pénzügyi válság, ami már az Osztrák-Magyar Monarchia piacait is alaposan megtépázta. Az ekkori válságok még inkább a iparosodás előtti, hagyományos társadalmakra jellemző létfenntartási krízist okoztak. A válságok "csak" éhínségekkel, súlyos pestisjárványokkal, magas halandósággal sújtották a társadalmat, látványos pénzügyi összeomlást még nem okoztak.
Angol számlatulajdonosok rohanják meg a Seamen's bank épületét 1857-ben, az első nemzetközi gazdasági válság idején
A fiatal tőzsde első válsága
Mivel a 19. században még Bécs volt az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosa, pénzügyi központja, erőteljes hatással a magyar gazdaságra, innen indult több olyan válság is, ami a pesti piacot is megrengette. Így volt ez 1869-ben, vagy 1873-ban is, amikor nemcsak kolerajárvány és éhínség pusztított, hanem összeomlott a bécsi és a pesti tőzsde is. Az 1873-as válság megrengette a mindössze pár évvel korábban létrejött pesti börzét, és számtalan pénzintézet, kereskedelmi valamint ipari vállalatot vitt csődbe. A krízis az európai mellett az amerikai kontinensen is szétterjedt.
1873. május 9-én összeomlott a bécsi tőzsde
A java csak ezután jött
A 20. században még közvetlenebb következményekkel jártak a világpiaci recessziók. Az 1929-ben kirobbant nagy világgazdasági válság a gazdaságtörténet máig legmélyebb, leghosszabban krízisét jelentette. A világgazdasági árak, főként az agrártermékek árainak zuhanása a magyar kivitel és az exportbevételek drámai összeomlásához vezetett, a magyar gazdaság számára súlyos veszteségeket okozott. Az amúgy is súlyosan eladósodott ország a jegybank tartalékait élte fel. Amikor ez is elfogyott, 1931 végére Magyarország fizetésképtelen lett, külföldi hiteleit sem tudta fizetni. Mindez a bankok elleni rohamhoz, a betétek tömeges kivonásához vezetett. Később, az államszocializmus időszaka alatt is érvényesültek a nemzetközi piaci hatások. A gazdaságpolitika későn, ráadásul rosszul reagált az 1973-ban kezdődő világgazdasági válságra, az nyersanyag-és energiahordozó árak emelkedésére. Az ország egyre növekvő külső eladósodása és csökkenő versenyképessége végül az egész rendszer politikai és gazdasági összeomlásához vezetett.
Tömegek gyülekeznek a Wall Streeten 1929-ben
Szerző:
OTPédia
Források:
Dr. Pogány Ágnes történész, a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!
0
