Milyen volt a bankvilág a Habsburg Birodalomban? Kihez fordult a császár, ha kölcsönre volt szüksége?
Ferenc József 1916-os halálával véget ért a Habsburgok több évszázados uralkodása. Bár utóda, IV. Károly két évig még birodalom uralkodójának mondhatta magát, de Európa egykor leghatalmasabb dinasztiájára már nem sok minden emlékeztetett.
A monarchia széthullásának egyik legfőbb oka az volt, hogy sosem sikerült centralizálni ezt a soknemzetiségű birodalmat.
A királyságok, tartományok, régiók egy meghatározott munkamegosztás alapján, de külön élték az életüket. Nem volt egységes adó-, és egységes bankrendszer sem.
Állt a bál
Pár sikertelen próbálkozástól eltekintve, a monarchiában sem a nemeseknek, sem az egyháznak nem kellett adót fizetniük. A vezető pozíciókat is ugyan ők töltötték be, így minden terhet, amit az osztrák állam az adminisztrációra rótt, áthárították a lakosságra.
Az első bankot a birodalomban 1705-ben alapították. Nem azért, hogy a lakosságot hitelekkel, kölcsönökkel segítse, ahhoz majd még több mint 100 évet kellett várni.
Hadifelszereléstől az államhitelezésig
A háborúk, amiket a Habsburgok a 18. század végéig vívtak, kiürítették az államkincstárat, majd az udvar legnagyobb hitelezője, Samuel Oppenheimer is csődbe jutott. Ez volt az egyik közvetlen oka annak, hogy az osztrák állam az államadósság kezelésére létrehozta a Bécsi Városi Bankot.
Nem sokkal később új hitelek felvételére egy másik bankot is alapítottak, az Universal Bancalitätet. Mindkét banknak kizárólag az osztrák állam finanszírozási céljait kellett szolgálnia, aztán a Bancalität pár évtized múlva meg is szűnt.
A szegények és elesettek segítésére 1819-ben jött létre az első takarékpénztár, az Erste Österreichische Sparcasse, aminek példája hamarosan máshol is követőkre talált, például Magyarországon.
000.001-es sorszám a császárnak
Ezek a takarék intézetek a szegénység elleni küzdelem fontos színterei voltak. Megtakarítási lehetőségeket nyújtottak arra az esetre, ha valaki megbetegedett vagy megöregedett. Ennek a gondolatnak a népszerűsítéséért Ferenc József császár maga is jó példával járt elő, amikor a bécsi postatakarékpénztárban takarékbetétet nyitott. A 000.001-es sorszámú betétszámlára 300 forint került, a foglalkozásához pedig azt írták, uralkodó.
A kereskedők kezdték
Az első kereskedelmi bankot a monarchiában Magyarországon alapították, ez volt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A bank rövid lejáratú hiteleket adott. Bécsben ötmillió forint kezdődőkével 1853-ban nyitott meg a Niederösterreichische Escompte-Gesellschaft.
A részvényesek kezdetben csak helyiek lehettek, akik két százalékra kaphattak hitelt. Triesztben a Banca Commerciale 1859-ben alakult meg a helyi pénzügyi arisztokrácia jóvoltából. Ez a két bank az évszázad végére univerzális bankká alakult.
A birodalom mezőgazdasági területein is hitelre volt szükség. Az első, hosszú lejáratú kölcsönt nyújtó jelzálogbank, a Galizische Landständische Credit-Anstal 1841-ben, porosz mintára jött létre. 1856-tól Európában egyedülálló módon az Osztrák Nemzeti Bank is beszállt a jelzálog kölcsönzésbe, Magyarországon pedig 1863-ban juthattak először kölcsönhöz az agráriumban, amikor létrejött a Magyar Földhitel Bank.
Megjött az étvágy
A városi kézművesek igényeit német mintára létrehozott hitelszövetkezetek elégítették ki, vidéken a Raiffeisen szövetkezetek szaporodtak el, amik hosszabb lejáratú hiteleket nyújtottak, és nem osztalékot fizettek, hanem szociális és kulturális alapokat hoztak létre.
A valódi banki forradalmat 1855-ben a francia mintára létrehozott crédit mobilier-k hozták el a monarchiába. A K.K. Österreichische Credit-Anstalt für Handel und Gewerb-nek 1867-re öt fiókja nyílt, Pesten a Magyar Általános Hitelbank, illetve Prágában, Lvovban, Brnóban és Triesztben.
Az új majd újabb gazdasági és pénzügyi válságokat nem sok bank élte túl, a pénzügyi szektor csak a kilencvenes évekre tért újra magához. A századfordulón tíz nagy bank nagy arányú tőkekoncentrációt hajtott végre, a működésüket decentralizálták. Így 1896-ban a tíz nagy bécsi bank 34 fiókjából 1905-re 92 lett. Ennek következtében indult be a verseny a különböző nemzetiségű bankok, valamint a kereskedelmi és takarékpénztárak között.
Szerző:
OTPédia
Forrás:
Central European Economic and Social History: Types of banks in the Habsburg empire Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgazásának fejlődése a 16-17. Században, Visegrádi Hírek: Egy kiállítás ürügyén
Adatok a visegrádi iskola történetéhez, Egyetemes államtörténet I.: Kelemen Miklós: A Habsburg Birodalom kormányzata, Wikipedia: Niederösterreichische Escompte-Gesellschaft, IGPDE: Tax Systems, Debts and Loans: the Case of the Habsburg Monarchy, Religions: Beggar-Thy-Neighbour vs Danube Basin Strategy: Habsburg Economic Networks In Interwar Europe, Kovács György: A jelzáloglevél kibocsátáson alapuló hitelezés problémái történeti megközelítésben, The world of the Habsburg: The Emperor’s savings book and the State’s financiers – Banks and insurance in the Monarchy, Wikipedia: Economy of the Habsburg Monarchy
Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!
0