Súlyos válságba kerülhet az, aki úgy él, mintha nem lenne holnap: mindenből a legjobbat akarja megvenni, fizetését az utolsó fillérig elkölti és egyáltalán nem gondol a jövőjére. Ez így van ma, és így volt már kétszáz éve is. A különbség az, hogy az ilyen fajta viselkedést régen erkölcsi kérdésként kezelték.

Az elmúlt századok történelmének egyik legnagyobb eredménye a polgári értékek meghonosodása. A polgári kultúra szárba szökkenése és a vele összefüggő erények elterjesztése hatalmas feladatot követelt meg az államoktól és a lakosságtól. Samuel Smiles skót gondolkodó, a viktoriánus erkölcs nagykövete az 1800-as években egymás után adta ki könyveit, amelyekkel utat kívánt mutatni a felemelkedéshez. Smiles mélyen elítélte a dőzsölést, a herdálást, és felszólalt a szabad piac mindenhatósága ellen is. Könyvei sokkolóan hatottak a kortársakra.

A polgárosodás egyik legfontosabb színhelye, Anglia, már a 19. században is a Föld egyik leggazdagabb országa volt, ahol egyszerre volt jelen a fényűző jólét és a kilátástalan nyomor.

De miért harapódzott el ennyire a nyomor?

A következő évszázadokban kibontakozó kapitalizmus szoros kapcsolatban az emberi tevékenységek egyre tudatosabb változtatásával új helyzetet teremtett a világban. Az angol munkások nem ismerték a takarékoskodást, és keresetüket sokan szinte azonnal elverték a kocsmában. Az élvhajhász életmód, az előregondolkodás és gondoskodás hiánya, valamint az önpusztító létezés körforgásában kellett némi támpont ahhoz, hogy lassan kifejlődjenek azok az értékek, erények, amelyek az embereknek elérhető és adaptálható célokat kínáltak. A változáshoz viszont a legelső lépés a gazdasági függőség megszüntetése volt, írja Smiles.

Indul a takarékprogram

Uralkodók, államférfiak már a 18. századtól igyekeztek belenyúlni a családok életébe, hogy a vallással, illetve neveléssel öngondoskodásra neveljék a lakosságot. Angliában megjelentek a penny bankok, amik filléres megtakarítások révén az embereket takarékoskodásra igyekeztek nevelni, majd a 19. századtól elterjedté váltak a takarékbankok és az iskolai takarékprogramok.

A takarékoskodásra nemcsak nyugaton, hanem Magyarországon is a polgárosodás egyik alapfeltételeként tekintettek.

Tudatlan, vad emberek Angliája

Smiles a Takarékosság című könyvében rávilágított a munkásság körében burjánzó nyomor okaira. A szegénységet szerinte egyrészt a vagyonosok kapzsisága, zsugorisága, másfelől az “eszélytelen” gondatlanság idézi elő. Kárhoztatta azokat, akik elherdálják, amijük csak van, és egyáltalán nem gondolnak a szűkös időkre. A tudatlan, “vad” ember úgy viselkedik, mintha nem is lenne más célja az életének, mint a test igények kiszolgálása. Ezzel szemben - érvel Smiles - az ember jobb életet alakíthat ki, ha a testi szükségleteken kívül erkölcsi és szellemi lényét tökéletesíti.

Elmerülve a brit társadalomban, személyes példák során keresztül mutatta be kortársainak, hogy a takarékoskodásra épülő egyéni modellek milyen sikeresek lehetnek, ami által sikeressé válhat maga a nemzet is. Smiles szerint nem a törvények, hanem az emberek hozzáállásának megváltozása segíti a haladást. Meggyőződése volt, hogy a polgári értékek a változások legfőbb mozgatórugói.

Szorgalom+takarékoskodás=jólét

A takarékosság és a művelődés, mint írja, egy napon születtek, akkor, amikor az emberek belátták, hogy nemcsak a máról, de a holnapról is gondoskodniuk kellene, írta. A munkás azzal teremti meg a jólétet, hogy iparkodik és a takarékos.

A takarékosság, szemben a tékozlással, nem természeti ösztön, ezért tanulással, neveléssel lehet szert tenni rá. Smiles példákat említ, amelyekben már felvilágosított gyerekek takarékoskodása mentett meg egy-egy családot a betegség vagy más csapás miatt bekövetkező nyomortól. Szerinte a fizikai vagy szellemi munka alól senki sincs feloldozva. A munkával kapcsolatos értékek között említi a kitartást, a türelmet, a küzdést, a felebaráti szeretetet, a szegények és gyengék gyámolítását, illetve az igazság és a művelődés terjesztését.

A takarékossághoz Smiles szerint nem kell különösebb tehetség vagy bátorság, csupán józan ész, ami az önző élvezetek elfojtását követeli. “Kevesebb bor, nem olyan finom dohány, vagy nem olyan ínyenc étel”, sorolja.

Hiába költesz a családra, ha nem hagysz rájuk semmit

Smiles meggyőződése, hogy még a legkevesebbet kereső munkások is képesek félretenni, amit a szorgalmas és józan élet tesz lehetővé. Rendkívül önző az, fogalmaz Smiles, aki magára és a családjára költi az összes pénzét, mert mi vár a családjára, ha netán meghal? Semmit nem hagy rájuk.

Smiles szerint a jól fizetett munkás önmegtartóztatása felemelheti őt, és ezáltal a nemzetet. Példaként említi, hogy korának iparmágnásai kevés kivétellel az alsóbb osztályokból emelkedtek ki.

Az idő pénz. De miért?

Smiles egyetért azzal a kijelentéssel, hogy az idő pénz: aki pénzt akar keresni, annak azt kell előbb megtanulnia, hogy miképpen használja helyesen az idejét. Bár a pénz csak tárgy, de emellett Smiles szerint a függetlenséget képviseli, így a pénznek erkölcsi értéke is van.

Aki tőkét gyűjtöget, az nem lehet ”sem időnek, sem a sorsnak a labdája, bátran nézhet mindenki szemébe.” Az emberi tulajdonságok közül nem egy: becsületesség, nemeslelkűség, igazságosság szerinte a pénz helyes használatából táplálkozik, míg a kapzsiság, irigység, nagyzás éppen a helytelen használatából.

A polgári értékekkel szemben áll továbbá a vásárlási láz, ami valóságos szenvedéllyé válhat, ha az illető pusztán azért nem tud ellenállni a vásárlási késztetésnek, mert alacsonyak az árak. Az ilyen emberek pedig előbb-utóbb csak hitelből fogják tudni kielégíteni a szenvedélyüket.

A pazarlás rossz, a takarékoskodás jó

A takarékoskodó embernek Smiles szerint méltóságot ad, jellemet erősít, ha le tud mondani dolgokról. A takarékosság rendszerezi az életet és mértékletességre nevel. Továbbá emeli az erényt, kényelmet biztosít és száműzi a komor gondolatokat.

Smiles szerint ahhoz, hogy valaki változzon, meg kell tanulnia szeretnie magát, és mint egy jó coach, önmagunk megbecsüléséről ír, ami az első lépés a tökéletesség felé. Saját magunk megbecsülése aztán további erényeket szül, mint a tisztaság, becsület, józanság, tekintély, feddhetetlenség.

Minden általunk óhajtott tökéletesítést tehát önmagunkkal kell kezdeni, hogy életünk hű tükre legyen az elveinknek, írja Smiles. A polgári eszmék elterjedésének alapja tehát a gazdasági függőség megszüntetése, amelyre alapozva fejlődhetett ki a Smiles-i mintapolgár.