Az 1848/49-es forradalom és szabadságharccal mindenki legkésőbb általános iskola hetedikes osztályában megismerkedik. 1848. március 15-e közismert események láncoltatát indította el.

Azt azonban kevesebben tudják, hogy pár nappal azelőtt szintén lezajlott egy mini forradalom a Várban.

Nehéz kenyér

A reformkor változásainak köszönhetően a 19. század közepére a magyar hitelélet fellendülőben volt. Takarékpénztárak alakultak, de a legfontosabb pénzügyekben még mindig az Osztrák Nemzeti Bank és az uralkodó akarata érvényesült Magyarországon.

A Habsburg Birodalom bankjegyei széles körben voltak használatosak, ezüst forintot ezüstért lehetett a bécsi banktól igényelni. Az udvarnak természetesen ez is ideális helyzet volt, hiszen kamatmentesen nemesfém került a kincstárba, ugyanakkor az osztrák banktól csak nagyon magas kamatra lehetett hitelhez jutni.

Aggodalom országszerte

A francia forradalom híre hamar a pesti és budai polgárok fülébe jutott, és a függetlenségi törekvések miatt egyébként is kiélezett helyzetben “a helybeli lakosságban olly aggodalom támadt, mintha a bankjegyek többé nem váltatnának be teljes értékük sze­rint” - írta a Pesti Hírlap március elején.

Aggasztó hírek érkeztek mindenhonnan. Március első napjaiban “alig lehetett boltot lelni, ahol a bankjegyeket elfogadták volna”, írta a lap. “Több ember beszélt nyilvános helyeken, hogy három forintjával is örömest adná ötös bankjegyeit, csak venné valaki”. És a csalók is megjelentek, akik sokakat így szabadítottak meg a vagyonuktól.

Elhitették velük

Hogy a további pániknak elejét vegyék és a bizalmat visszaállítsák, a pesti tanács egy hétvégi ülésén úgy határozott, hogy a bank vasárnap is kinyit, és mindenkinek visszaváltja a pénzét ezüstre. A zavar ekkorra azonban olyan nagy lett, hogy a szakadó eső és az erős szél ellenére több ezer ember tódult a Várba, akik egyszerre akarták ezüstre visszaváltani a bankjegyüket.

“A tolongás olly nagy vala, hogy néhány hátbaütés sem hiányzott. Másnap szintolly nagy számmal jelentek meg a váltani kivánók, ’s a banktisztviselők lehetőleg gyorsan elégiték ki a tolongókat, minek azon üdvös eredménye lön, hogy sokan, látván, mikép a beváltás minden megszorítás nélkül történik, nem is tolongtak többé, hanem bankjegyeikkel ismét megnyugtatva haza ballagtak”. És persze amiatt is, mert egy csapat lovast és egy század sorgyalogságot vezényeltek a helyszínre a béke biztosítása érdekében - hívta fel a figyelmet a Pesti Hírlap írása.

Márciusi tűz

A pánik a jelek szerint indokolatlan volt, mivel a lap szerint éppen azelőtt a napokban érkezett kétmillió forintnyi ezüst Bécsből, és később a forradalmat követő napokban igényelt ezüst is megérkezett.

A parlamentben Kossuth Lajos arra a következtetésre jutott, hogy az uralkodónak titkolózás helyett tájékoztatnia kellene a pénzügyekről, “különösen a for­galomban levő bankjegyek mikénti fedezése iránt a nemze­tet felvilágosítani és megnyugtatni méltóztassék”. Az önálló pénzügyminisztérium követelése pedig már egy másik történet.

A nagy pénzügyi válságnak annyi haszna mindenesetre volt, hogy több hamis bankjegyet is találtak, amiket megsemmisítettek.