Az OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjteményében található három, a Magyar Királyi Postatakarékpénztárba szánt, kézzel írt álláskérelem. Honlapunkon, a korabeli karrierút feltérképezése mellett, a korabeli napilapok és hivatalos közlönyök segítségével igyekeztünk a végére járni, hogy kik lehettek a szerzői a múlt századfordulón kelt leveleknek? Hova vezetett az útjuk, mi lett a sorsuk ezeknek a szépreményű fiatalembereknek?

A gyűjteményben őrzött századfordulós álláskérelmező levelek feladói közül Kolossváry Miklós igazi nagypályás játékosnak tekinthető. A dunántúli katolikus nemesi családból származó, alispán ősökkel és „páruczai” előnévvel büszkélkedő fiatalember 1887. február 8-án született Székesfehérváron. A fiatal Kolossváry kihagyva néhány magasságot, egyből segédfogalmazónak jelentkezett. Az optimizmus indokolt volt, rendkívül jó eséllyel pályázott az állásra, hiszen felsőfokú képesítéssel rendelkezett, édesapja komoly befolyással rendelkező belügyminisztériumi miniszteri tanácsos volt, nővére apósa pedig ekkoriban a Postatakarékpénztár élén állt.

Dr. Kolossváry Miklós karrierje kifejezetten gyorsnak mondható. 1909 januárjában ugyan csak egy segédtiszti állást kapott, de két évre rá megvolt a segédfogalmazói státusz, tíz év múlva pedig már a karrierlétra felső harmadában titkárként dolgozik. 1926-ban ügyvezető igazgató, 1934-ben a Postatakarékpénztár Aukciós házának igazgatója, 1936-ban kormányfőtanácsos, 1937-ben pedig vezérigazgató-helyettessé lép elő.

A gyors felemelkedést – a tehetség mellett – a családi kapcsolatok is támogatták, egészen pontosan a házasságok. Miklós nővére, Marianne 1901-ben házasodott össze ifj. Hollán Sándorral, akinek édesapja a Postatakarékpénztár igazgatója, miniszteri tanácsos majd államtitkár volt, így Miklós későbbi főnöke családtaggá vált. Ez a házasság sajnos tragédiába torkollt. Marianne férje és apósa 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a vörös terror egyik első áldozatai lettek, apát és fiát egy vörös különítmény kivégezte a Lánchídon.

dr. Kolossváry Miklós 1916-ban – a kor kifejezését használva – kifogástalanul házasodott. Felesége, Darányi Gabriella tizenegy évvel volt fiatalabb nála, és nagyon jó családból származott. Édesapja Darányi Gyula a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karjának dékánja, nagybátyja pedig Darányi Kálmán későbbi földművelési miniszter és miniszterelnök volt. Ella és Miklós házasságából nem született gyermek.

A Postatakarékpénztár felső vezetésének munkájáról, magánéleti eseményeiről a korabeli újságok rendszeresen beszámoltak. Értelemszerűen azonban ezek a nevek 1945 után eltűnnek a közéletből. Ez történt Kolossváry Miklósékkal is, a család szétszéledt a világban. Valamikor a Postatakarékpénztár államosítása után Miklós leköltözött a családi birtokra, illetve annak maradványaira, a Fejér megyei Válra, ott érte a halál 1955-ben. Nővére, Marianne 1963-ban, halt meg Mexikóban. Felesége, Ella 80 évet élt, 1978-ban hunyt el Budapesten. Férje mellé temették Válon.