Modern bankárként új szellemiséget képviselt a múlt század elején Lánczy Leó, aki 40 évig vezette a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot. Bankvezérként olyan beruházások köthetők a nevéhez, mint a budapesti villamos- és HÉV-vonalak építése, a fővárosi telefonhálózat kialakítása vagy a Vígszínház építése. Ráadásul majdnem megszervezett egy budapesti világkiállítást is.
Sok banknál megfordult
Édesapja sikeres pesti kereskedő volt, aki 1861-ben magyarosította vezetéknevét Lazarovitsról Lánczyra. Leó Pesten született 1852. május 10-én. 1866-tól a budapesti Kereskedelmi Akadémia hallgatója lett, két év múlva azonban otthagyta az iskolát, és beállt a Latzko és Gomperg céghez gyakornoknak. 1870-től az Angol-Magyar Banknál vállalt munkát, és gyorsan lépdelt felfelé a ranglétrán: húszévesen már a könyvviteli osztályt vezette. Utazgatott a bank budapesti fiókja és a londoni központ között. Saját állítása szerint ezalatt többet tanult, mint bármilyen egyetemen.
Miután az 1873-as tőzsdekrach bedöntötte az Angol-Magyar Bankot, Lánczy Leó a Magyar Általános Földhitel Rt.-nél vállalt munkát. Két évvel később már igazgató volt a pénzintézetnél. Később ismét bankot váltott, és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál helyezkedett el, amelynek csaknem 40 évig volt a vezérigazgatója. Bankvezérként olyan beruházások finanszírozása köthető a nevéhez, mint a budapesti villamos- és HÉV-vonalak építése, vagy a fővárosi telefonhálózat kialakítása. Sőt, banki kölcsönnel segítette a Vígszínház felépítését is. 1893-tól 1920-ig a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tisztségét is betöltötte.
Modern, újító szemléletet hozott
Lánczy Leó a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot modern szemléletű univerzális kereskedelmi bankká fejlesztette. Nagy jelentőséget tulajdonított a vállalati és pénzintézeti érdekeltségi kör kiépítésének, ezen belül a vasútépítés és az ipar fejlesztésének. Több részvénytársaság igazgatóságának lett a tagja, köztük az Első Budapesti Gőzmalomé, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-é, a Magyar Helyi Érdekű Vasutak Rt.-é, és a Budapesti Közúti Vaspálya Társaságé is.
Még 1911-ben felvetette, hogy Budapest 1917-ben rendezzen világkiállítást, azonban a terv megvalósítását az érlelődő, majd a kirobbanó első világháború megakadályozta. Az első világháború idején részt vállalt a hadigazdálkodás megszervezésében is.
Lánczy Leó ösztönözte a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szociálpolitikai tevékenységét. Rendszeresen jelentkezett közgazdasági írásokkal a Pester Lloydban. A dualizmus érdekében kifejtett tevékenységéért 1905-től a főrendiház tagja lett: az 1901-es választásokig volt országgyűlési képviselő a Szabadelvű Párt színeiben. 1901-től magyar királyi udvari tanácsosi posztot kapott.
Szorgalom és munka diadala
Lánczy Leó Budapesten hunyt el 1921. január 26-án. A Fiumei sírkertben található sírján ez a felirat olvasható: "Munkának szentelt alkotás és sikerdús élete szorgalom és munka diadala volt." A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetőjeként kimunkált bankári elvei halála után még évtizedekig hatottak a pénzintézet működésére. A bankvezér halála után– mivel a családban senki nem folytatta a bankszakmát – a családi vagyon szinte teljesen megsemmisült, ám Lánczy Leó 1898-ban felépített impozáns palotája ma is áll a Benczúr utca és Bajza utca sarkán.
Szerző:
OTPédia
Források:
Dr. Botos János, történész