Mindössze pár sarokra vagyunk a Parlamenttől: a pesti belváros szívében álló impozáns, négyemeletes sarokház akár luxusszálló is lehetne, ám a Nádor utca 16. alatt immár több mint 100 éve a pénz lakik. A letisztult, mégis elegáns külső, valamint a pompás belső terek teszik kivételessé a bankpalotát.

"A Nádor-utczában egy szürke, unalmas bérkaszárnya helyén szinte máról-holnapra uj palota kelt ki a földből: a Magyar Agrár- és Járadékbank Részvénytársaság gyönyörű háza. Itt érintkezik egymással a két legnagyobb hatalom, a föld és a pénz" – lelkesedett A Hét című folyóirat 1912. májusi száma, mikor hírt adott az agrárbank új székházáról. Ha pedig ma, több mint 100 évvel később, megállunk a homlokzat alatt, láthatjuk, hogy a bankpalota lelkes jellemzése nem volt túlzó: a régi pompáját ma is őrző épület kívül-belül lenyűgöző.

Külcsín és belbecs

A bankház 1912-es átadásakor a kor legdivatosabb és legmodernebb épületei közé tartozott. Eklektikus stílusában felfedezhetők a reneszánsz és az art deco formai elemei is. Belül a visszafogott pompa és a kor csúcstechnikája jellemezte az épületet, ideértve a liftet, központi fűtést, a csőpostát és a ma már ritkaságnak számító páternoszter felvonót. Ahogy a már idézett korabeli cikk fogalmaz: "Az Agrárbankot uj hajléka megépítésében az elegáncziára, a mérsékelt, de jóizlésü fényűzésre saját tekintélye, a pénzvilágban elfoglalt állása kötelezte."

A Körössy Albert és Kiss Géza tervei alapján készült bankszékház földszintjén, illetve első és második emeletén egykor irodákat alakítottak ki, míg a harmadik és negyedik emeleten a pénzintézet vezetői, tisztviselői részére hoztak létre lakásokat. A saroképület külső megjelenésében is az agrárbank tevékenységét hirdette: a hatalmas építőkövek egyhangúságát megtörő gazdag szobordíszek – egy kaptáros hölgy és az arató férfiak – mind a mezőgazdaságra utaltak.

Belső udvarát, a bank pénztártermét, a Haas és Somogyi cég által gyártott hatalmas üvegmennyezet fedi. Itt található Fáy András, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár alapítójának mellszobra, valamint az 1841-ben alapított Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székházából származó eredeti fapadok. A bank belső terében számos színes, mintás ólomüveg látható, amelyek a kor világhírű mestere, Róth Miksa munkái. A második emeleti előtérben néhány igényes, korabeli bútordarab áll: a gazdagon faragott padok, karosszékek és asztalok egykor szintén a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székházának díszei voltak.

Sok neves lakója volt

Az épület tehát kezdettől fogva bankszékház volt, és az elmúlt bő évszázadban több pénzintézetet is kiszolgált. Elsőként, 1912-től az építtetőt, a mezőgazdasági hitelek folyósítására szakosodott Magyar Agrár- és Járadékbankot, majd 1926-tól az agrárbank üzletágait átvevő Magyar-Olasz Bankot. A bankpalotába 1951-ben költözött jelenlegi lakója, az OTP Bank jogelődje, az Országos Takarékpénztár.

A Nádor utca 6. és 21.

Az OTP a Nádor utcában két másik banképületet is használt, illetve használ. A Nádor utca 6. 1968-tól az OTP IKKA üzletágának adott otthont, korábban a Magyar-Cseh Iparbank székháza volt. A Nádor utca 16-tal szinte egy időben, Haász Gyula és Málnai Béla, valamint Heidelberg Sándor tervei alapján épült bankház is kettős funkciót látott el: alsó két szintjén a bank működött, míg felette lakásokat alakítottak ki. Ez az eredeti megosztás napjainkra is megmaradt. A külső homlokzatot dísztelen kőlapokkal burkolták, ami a magyar modernizmus egyik első épületévé tette. Ezt az alsó két szinten Tálos Gyula iparművész tervei alapján készült egyedi, késő szecessziós fadíszítés töri meg. A földszinti pénztárterem belsejét is gazdag fafaragás ékesíti.

A Nádor utca 21. szám alatti épületet, amely egykor a Fabank Rt. székháza volt, jelenleg az OTP Bank használja. Az épület 1912 táján készült el, Révész Sándor és Kollár József tervei alapján. A Fabank Rt. előtt a Nasici Tanningyár és Gőzfűrész Rt. székháza is volt egy ideig. A Nádor utca 21. elsősorban nem külsejével, hanem elegáns irodáival hívta fel magára a figyelmet.