Egy bérház udvari helyiségeiben indult a Magyar Királyi Postatakarékpénztár pályafutása 1886 elején. Az V. Főhercegnő Mária Valéria utcából – amely ma Apáczai Csere János nevét viseli – azóta nagy utat járt be.

Néhány éven belül átköltözött az V. Rudolf rakpartra, de ottani helyét is csakhamar kinőtte a növekvő forgalom, a betétek és csekkszámlák gyarapodása miatt. Így megvásárolták a Szabadság térhez tartozó telket – ma Hold utca 4. – azzal az eltökélt szándékkal, hogy új központot építenek rajta.

Minden kezdet nehéz

Meg is hirdettek egy rövid határidős pályázatot az új székház terveire 1900. január 4-én, melyre 56 építész 61 tervet nyújtott be. Berczik Gyula első helyezése közfelháborodást váltott ki, mivel ő a Kereskedelmi Minisztérium tisztviselője volt. A kedélyek csillapítására új pályázatot hirdettek, melyen már csak Berczik és a második helyezett Lechner Ödön vett részt. Utóbbi nyert, így 1900. július 19-én meg is kezdhette a közös munkát Baumgarten Sándorral. Az eredeti költségvetés több, mint 900 ezer koronára rúgott, a végső összeg pedig jócskán túllépte az 1 millió koronát.

Szecesszióból Bauhaus

1901 decemberére elkészült a Postatakarékpénztár székháza, mely magán viseli Lechner sajátos, magyar szecesszióból táplálkozó stílusát. A takarékosság jegyében az irodák szerény külsőt kaptak, csupán mennyezetüket ékesíti némi festés, a székház külső megjelenése viszont sokkalta díszesebb. Róth Miksa maratott felületű virágmintákkal díszített üvegablakokkal, Zsolnay Vilmos különleges díszítményekkel, Alpár Ede pedig a folyosók mellvédrácsaival, az erkélyeken, loggiákon és a pénztárterem oromfalán lévő rácsbetétekkel járult hozzá az épület sajátos megjelenéséhez. Érdekesek a homlokzatok falfelületein csillogó, művészi kivitelű majolika méhkasok és méhek – melyek a takarékosságot jelképezik –, a gerendatartó vasoszlopok kígyómotívumai és az egyhéjú, üvegtégla boltozatú pénztárcsarnok is. 1924-ben lebontották ezt a boltozatot, majd 1939 és 1941 között lecserélték az eredeti berendezést Bauhaus stílusúra. Mindez megbontotta az épület eredeti szecessziós jegyeit.

Az 1948-49-es átszervezések során a Postatakarékpénztár a Magyar Nemzeti Bank részévé vált. A két épület közé felépítettek egy fedett átjárót: a „Sóhajok hídját”, ahogy egykori munkatársak nevezték. Ezt azonban a közelmúltban lebontották, amikor a székház levált a jegybankról.

A Postatakarékpénztár egykori székházában ma a Magyar Államkincstár központja működik.