A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

Beléptünk abba az évtizedbe, amelyikben az emberiségnek meg kellene mentenie magát

Publikálva – 2021.01.21. Olvasási idő – 5 perc
0

A klímaváltozás elleni küzdelem egyik alapja az ENSZ 2015-ben elfogadott és 17 fő célt kitűző programja. Milyen változásokra van szükség?

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2015-ben döntő elhatározásra jutott, és 17 területet jelölt meg, ahol változásra van szükség a világunkban, hogy 2030-ig sikerüljön megmenteni az eddigi eredményeket és megállítani a visszafordíthatatlanná váló romlást.

Világunk a jelenlegi formájában nem fenntartható. Sokkal többet fogyasztunk, mint amennyit a Föld nekünk adni képes, és ha minden ugyan így megy tovább, pár évtizeden belül már nem lesz képes az élethez szükséges feltételeket nyújtani.

ensz fenntartható fejlődési célok.jpg

Változás

A hőmérséklet további emelkedése és az ebből következő gyors gazdasági, kulturális és anyagi változás az életet elviselhetetlenné teszi. Hatalmas területek elsivatagosodnak, eltűnik az állatfajok legnagyobb része, baj lehet az ivóvízkészlettel, egyre több betegség üti majd fel a fejét. Ennek a szörnyű jövőképnek a megakadályozását tűzte ki célul az ENSZ.

A világszervezet minden ország számára feladatokat írt elő, beleértve Magyarországot is. Az itteni teendőkről lejjebb írunk. Az ENSZ a 17 területen belül 169 további részcélt is megjelöl, így az az életünk minden pillanatát lefedi, a születéstől az iskolán át a munka világáig, a városokat, a természetet, a vizeket.

elsivatagosodás a Kanári-szigeteken.jpg

Elsivatagosodó terület a Kanári-szigeteken

Az első lépés

A legtöbb részcélt magába foglaló főszempont az első lépések egyike lenne a világ jó irányba terelésének útján, de már ez is megoldhatatlannak tűnik: az egyes országok miképpen “erősítsék a végrehajtási eszközeiket”, és hogyan formálódjon újjá a “globális partnerség a fenntartható fejlődés érdekében”?

A Bertelsmann Alapítvány és a Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata által készített 2019. évi Fenntartható Fejlődési Jelentés szerint az új irányok 2015-ös kijelölése óta a világ számos területen vesztésre áll.

“Egymillió faj a kihalás szélére került, világszerte pusztítjuk a gazdaságunk, a megélhetésünk, az élelmiszerbiztonságunk, az egészségünk és az életminőségünk alapjait jelentő erőforrásokat.”

Nyugaton a helyzet változatlan

Az egyezmény kritikusai közül sokan mélyrehatóbb változásokat követelnek. Az ENSZ is a rendszer újragondolására tett javaslatot.

A világszervezet szerint még mindig 1,2 milliárd ember él mélyszegénységben. “Minden 4. másodpercben meghal egy gyermek megelőzhető okok miatt, és több mint 800 millióan, főleg nők és fiatalok szenvednek krónikus éhínségben”.

A világ törékeny lett

A klímaváltozás már most is milliók életét teszi lehetetlenné, miközben a jelenlegi ütemben 2050-re a világ lakossága 9,5 milliárdra fog növekedni. Tovább nő az egyenlőtlenség az országok között és az országokon belül is.

nagyváros.jpg
djedj képe a Pixabay

A legkevesebbet a világ országai a klíma és a biodiverzitás (a biológiai sokféleség fenntartása) terén tettek, a folyamatok itt riasztók. Az üvegházhatású gázok kibocsátása ahelyett, hogy mérséklődne, csak tovább növekszik, a veszélyeztetett fajok eltűnése pedig egyre elkerülhetetlenebb.

Az egyezményt aláíró 193 ország közül összehasonlításban Dánia ért el a legtöbb eredményt a célok megvalósításában. A V4 országok közül Csehország a 7. helyen áll.

Mindeközben Magyarországon

Magyarország a 25. a világ országainak összehasonlításában, közvetlenül előtte Litvánia, mögötte pedig Portugália helyezkedik el. Az ENSZ-egyezmény a magyar parlamentben jogszabályba került, és számos a fenntarthatósággal kapcsolatos igény is megfogalmazódott.

Magyarország a szegénység felszámolása terén, illetve a termőföldek, az ökoszisztémák védelmében teljesít a legjobban. A legrosszabbul az ipar, innováció, infrastruktúra, illetve a partnerség területén teljesít az ország. Az említett felmérés szerint az előbbieken kívül itthon a legnagyobb kihívást a minőségi oktatás és az éghajlatváltozás elleni fellépés jelenti.

magyarország aszálytérkép 2020 április omsz.jpg

Magyarország aszályossági térképe

A Központi Statisztikai Hivatal szerint a Magyarországra vonatkozó releváns indikátorrendszer kialakítása még előttünk álló feladat, amelyet a KSH az állami szakértők és a kutatók bevonásával közösen dolgoz ki a közeljövőben.

Jószándékkal kikövezve

A 17 cél egyszerre szerteágazó és sokszor speciális, ezért több esetben a jószándékú változás kárt okozott. Példának említik, hogy az egyre nagyobbra épített szélerőmű farmok egyes madárfajok repülési útvonalát keresztezte, ezért a biodiverzitást veszélyezteti. A legújabb javaslatok ezért hat olyan pontba vonják össze az eredeti célokat, amelyek egységesebb megoldásokat kínálnak.

A hat transzformáció:

● minőségi oktatás, nemek közötti egyenlőség, egyenlőtlenségek csökkentése;

● egészség és jóllét, demográfia

● energia-dekarbonizáció, fenntartható ipar

● fenntartható élelmezés, szárazföldi ökoszisztémák védelme, vizek, tengerek, óceánok védelme

● fenntartható városok és közösségek

● digitális forradalom a fenntartható fejlődésért

A feladatok végrehajtásához politikai támogatásra van szükség, de egyelőre nincs nyomás a kormányokon, továbbra is a GDP-növekedés az elsődleges szempont.

43 országból a vizsgálat évében mindössze 18 költségvetésében jelentek meg fenntarthatósági célokra elkülönített összegek. Az ENSZ szerint évente 5-7 billió amerikai dollárra lenne szükség a változásokhoz, a kormányok viszont ennek csak a felét fordították a célok megvalósítására.

Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!

0
Publikálva – 2021.01.21.
Beléptünk abba az évtizedbe, amelyikben az emberiségnek meg kellene mentenie magát
0