A klímaváltozás az egyik olyan jelensége a most zajló folyamatoknak, amit az emberiség magatartásának megváltoztatásával, közös cselekvéssel és politikai programokkal, ha teljesen megszüntetni nem is, de mérsékelni lehet. Erre mutatott rá a Világbank több száz oldalas jelentése, ami különféle forgatókönyveket vázolt fel a klímaváltozás következményeiről.
A Világbank forgatókönyvein keresztül jobban érthetővé válik, hogy hogyan nézhet ki a világ következő pár évtizedben. A jelentés a Föld hat legszegényebb és a természeti csapásoknak leginkább kitett régióját elemzi, és megállapítja, hogy a következő 20-30 évben akár több mint 200 millió ember is elhagyhatja az otthonát.
A jelentésben külön Magyarországot nem említik, de dél-európai szomszédainkat igen, továbbá Észak és Fekete Afrika, Közép-Ázsia, Kelet-Ázsia, a Csendes-óceán térségének, Dél-Ázsia és Latin-Amerika országait. Figyelemreméltó változás, hogy a Világbank először tér ki tanulmányában a kelet-európai régióra is. 2018-ban Afrika, Ázsia és Dél-Amerikai egyes területeit vizsgálták, és 143 millió klímamenekülttel számoltak.
Szegény embert a klíma is sújtja
Ezek a térségek a Föld legszegényebb és legsebezhetőbb régiói. A szegénység ráadásul tovább rontja az alkalmazkodás esélyeit, írja a dokumentum.
A legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén a Szaharától délre, Fekete Afrikában 86 millió embernek kell elhagynia az otthonát a klímahelyzet miatt. Észak-Afrikában 19 millió klímavándor, Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceán környezetében 49 millió, Dél-Ázsiában 40 millió, Latin-Amerikában 17 millió, Kelet-Európában és Közép-Ázsiában 5 millió ember kerekedhet fel élőhelye élhetetlenné válása miatt.
Újabb tíz csapás
A jelentés szerint a belső és országhatárokon átnyúló migráció mozgatórugója az éghajlatváltozás, mivel jelentős hatással van az emberek megélhetésére, életminőségére.
Az éghajlat megváltozása az időjárásnak leginkább kitett területeken drámaian befolyásolja az emberek vízhez való hozzáférését, a mezőgazdaság termelékenységét, és a tengerszint katasztrofális árhullámokat okozó emelkedését.
Az extrém időjárás, az árvizek, az aszály, a mindent elpusztító erdőtüzek az amúgy is szegény térségeket sújtják a legjobban, kitéve az ott élőket például az emberkereskedők kizsákmányolásának.
Afrikában a legnagyobb az éghajlati migránsok aránya a teljes népességhez viszonyítva. Ez nagymértékben a súlyos vízhiány, és a tengerszint emelkedésének a sűrűn lakott területekre gyakorolt hatása miatt alakul így. Bangladesben pedig két magyarországnyi embernek kell majd elhagynia a szülőföldjét. A jelentés szerint 2030-ra kialakulnak a migrációs gócpontok.
Bangladesi halászok: a tenger élelemforrás mellett veszélyforrás is lett
A változtatás eredményhez vezethet
Egyes országok az eredményeiket félthetik, mások pedig azzal néznek szembe, hogy lakhatatlanná válnak. Mindez összetett társadalmi, gazdasági változásokat okozhat, átalakíthatja a megélhetési körülményeket a migrációt elindító és a fogadó országokban egyaránt, törékeny szituációkat, és újabb egészségügyi és gazdasági válságot okozva, miközben egyre fogy a kapacitás úrrá lenni a helyzeten.
Ez elkerülhető a Világbank szerint jól menedzselt migrációval és a népesség arányos elosztásával, ami egy hatékony alkalmazkodási stratégia részévé válhat, lehetővé téve az érkezők számára a felemelkedést és életkörülményeik javítását. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy fel kell lépni az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának csökkentése érdekében, ami akár 60-80 százalékkal is mérsékelheti a migrációt.
Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!
0
