Ha valaki azt gondolja, hogy a klímaváltozás mérséklése és a levegőszennyezés csökkentése csak a nagy olajcégek és a kormányok dolga, az nagyon téved. Az emberi civilizáció minden szegmensében muszáj változtatni, legyen az a magánszféra, a közszféra vagy a gazdaság.

A bankszektor ebben az átmenetben speciális helyzetben van, a pénzügyi döntések ugyanis a klímaváltozás és károsanyag-kibocsátás elleni küzdelemben meghatározóak és az egész világot befolyásolják.

Mindenkit érint

Jól lehet a gazdaságban még mindig sok pénz áramlik a fosszilis és egyéb nem fenntartható iparágakba, a bankok az utóbbi években szembesülhettek azzal, hogy a klímaváltozás káros hatással lehet a bankszektorra. Az Európai Parlament jelentése szerint „a nem fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő beruházások hitelezése az eszközök elértéktelenedéséhez vagy a befektetések meg nem térüléséhez vezethetnek”. A befektetések területén tehát a fenntarthatóság kőkemény üzleti szemponttá válik, amelynek érvényt kell szerezni az összes pénzügyi szolgáltatás területén. A megoldás a szakértők szerint egy olyan fenntartható és zöld bankrendszer kialakítása, ami a környezetünk megóvásáért komoly lépéseket tesz.

A fenntarthatóság az olyan klasszikus banki üzletágakat is érinti, mint például a jelzáloghitelek. Az Energiahatékony Jelzálog Kezdeményezés (Energy Efficient Mortgages Initiative - EEMI) elnevezésű európai platform kísérleti programjában például, amelyhez az OTP Bank is csatlakozott, az energiahatékony lakásállomány kiépülését támogató jelzáloghitelezés, illetve a zöld jelzáloglevél kibocsátás feltételeinek kialakítása a cél.

Nem minden a profit

A nem profit célú banki tevékenység nem új jelenség a történelemben. A szociális bankok és az etikus bankolás tekinthetők elődöknek. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank díjat is alapított az ökológiai lábnyom csökkentését célzó banki projektekre.

A zöld bankolás azonban sokkal több, mint egyszerű PR üzenet, vagy a banki működés racionalizálása. De nem is a bürokrácia növelése a célja, és nem is kizárólag a környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat értjük alatta.

A negatív példák között szokták felsorolni a zöldre festő cégeket, amelyek kellő megalapozottság nélkül, környezetbarátként kínálják termékeiket. Viszont nem elég csak a csaló cégeket kiszűrni. Ennél sokkal összetettebb a helyzet.

A zöld bankolás az egész bank üzleti stratégiáját változtatja meg. A kockázatkezelési és ellenőrzési eljárásokba környezeti mutatókat építenek be, a hitelezési eljárásban felmérik a környezeti kockázatokat, ezeket a kockázatokat nyomon követik, és felkészülnek arra az esetre is, ha fenntarthatósági szempontból az üzlet mégsem felel meg a követelményeknek.

Határozottan vagy óvatosan?

Amikor klímaváltozásról beszélünk, a legtöbbünknek először a káros anyag kibocsátásban élen járó iparágak jut az eszébe. Számos ilyen szennyező iparág van, és ezek nagy részben jelentős banki érdekeltségek is lehetnek egyben. Mivel az ilyen befektetések jellemzően nagy megtérülést hoznak, ezért a bankok nem szívesen mondanak le róluk.

De nem csak arról van szó, hogy ezekben az esetekben a biztos profitról kellene lemondani. Egy iparági szereplőt ugyanis nem csak a hitelfeltételek változása hozhat nehéz helyzetbe. Ha a bank a szennyező iparágak finanszírozását korlátozza és környezetbarát szolgáltatások irányába nyit, azzal minden befektetőnek világos jelzést küld, hogy hova nem érdemes fektetni. Ez az üzenet azonban az adott cég általános megítélésre, akár tőzsdei eredményeire is kihathat, illetve más alternatív forrásai is eltűnhetnek.

Dominóhatás

A beruházások és az ipar átformálása fenntartható irányba ezért jelentős feladatokat ró a bankokra. A jogszabályok alapján a bank meghatározza, hogy mi a zöld vagy ökológiailag fenntartható termék, amiket zöld alapból, zöld betétekkel finanszíroz.

A zöld bankolás egy olyan üzleti modell, amiből a bank azáltal profitál, hogy a betéteseit, az üzletfeleit felelősségteljes, környezettudatos viselkedésre bátorítja, és akik ezt a zöld értéket védjegyként a termékeiknél is használhatják.

És ebből a láncból a végén mindenki profitál.