1947-ben a Magyar Kommunista Párt vette át a hatalmat Magyarországon. A bankokat összevonták, államosították. A bankrendszer teljesen elsorvadt, a lakosság bankszámláit, mint minden mást is, a Magyar Nemzeti Bank vette át. A jegybank azonban képtelen volt ellátni ezt az összetett feladatot, ezért 1949-ben önálló pénzintézetként megalakult az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat.

Vonzóvá válni

Az államosítás légkörében egyáltalán nem volt könnyű feladat az emberek bizalmát elnyerni. Cikkünkben az új magyar bankrendszernek azokat az erőfeszítéseit gyűjtöttük össze, amik a lakosság pénzügyi kultúráját fejlesztették és kényelmesebbé és biztonságossá tették a bankolást.

Ahhoz, hogy az emberek újra kapcsolatba kerüljenek a bankokkal, előbb számlát kellett nyitniuk. A kormány igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy pénze jó helyen lesz: rendeletben garantálták a számlák titkosságát, továbbá, hogy a számlát nem lehet lefoglalni. A visszafizetésért az állam kezeskedett, a számlán lévő összeg pedig mentesült az adó és örökösödési illeték megfizetése alól.

Az idő pénz

Az első kényelmi szolgáltatás arra a mindennapos konfliktusra adott választ, amivel az emberek napi szinten találkoztak. A számlák befizetése olykor komoly logisztikai szervezést igényelt. Az ötvenes-hatvanas években a közüzemi számlát vagy a lakáshoz érkező díjbeszedőnél volt lehetőség befizetni, vagy ha napközben nem tartózkodtak otthon, akkor – akárcsak ma –, az OTP fiókokban, később postai csekken is be tudták fizetni a pénzt.

A válasz az 1951-ben bevezetett átutalási betétkönyv volt, ami a hatvanas évektől átutalási betétszámlaként működött. Ebbe a betétkönyvbe havonta egy meghatározott összeget kellett betenni, amiről az OTP a számlákat fizette. Betétkönyvet bárki igényelhetett, akinek számlája volt a bankban. A betétszámlákat később különféle nyereményjátékokkal tették még csábítóbbá. Az átutalás első tételéért az OTP 2 forintot, majd további elemenként egy-egy forintot számolt fel.

Az átutalási betétszámla a kényelmesebb ügyintézés ellenére csak lassan hódított teret. Az első években alig húszezren igényelték, aminek részben az elavult technikai háttér volt az oka, másrészt az, hogy az emberek alig valamit tudtak a pénzügyi szolgáltatásokról.

Ezen a problémán a hetvenes években számítástechnikai fejlesztésekkel, majd reklámokkal változtattak. Az ország legnépszerűbb színészei, mint Kibédi Ervin és Alfonzó voltak ennek a főszereplői.

A lakosság életszínvonalának emelkedésével párhuzamosan 1980-ban a magyar gazdaságpolitikának komoly finanszírozási hiánnyal és eladósodással kellett szembenéznie. A lakossági betétállomány növelése érdekében további banki konstrukciókat találtak ki.

Változtattak azon is, hogy a munkabért nem lehetett közvetlenül a betétkönyvbe, illetve a számlára utalni. A rendszerváltásig a legtöbb helyen a bért készpénzben, a munkahelyen fizették ki, a pénzügyminiszter rendelete akkortól viszont lehetővé tette a jövedelem és a nyugdíj számlára utalását.

Magyar kártya

Amikor egyre több készpénz került forgalomba, az OTP új, készpénzfizetésen kívüli lehetőséget vezetett be. 1981-ben lakossági csekket bocsátottak ki, amely készpénzfelvételre és vásárlásra egyaránt felhasználható volt, és azok igényelhették, akiknek több mint tízezer forint volt a számláján, illetve havonta legalább 2500 forint bérutalás érkezett rá.

A csekkel áruházakban, szállodában, szaküzletekben lehetett fizetni. Mire volt még jó a csekk? Az OTP fiókjaiban és a postán készpénzt is lehetett vele felvenni.

Többek között ezért is mutatták be 1988-ban a bankkártyát, amit vásárlásnál is lehetett használni, de a kezdetekben a kártyahasználat meghatározó részét a készpénzfelvétel tette ki.

Az 1993-tól tömegforgalomba kerülő drappos-barna színű mágnescsíkos plasztik kezdetben csak korlátozottan, 20 ezer forintig volt használható. A 850 ezer átutalási betétszámla-tulajdonos közül ekkoriban csak 60 ezren rendelkeztek takarékcsekkel, ők igényelhettek kártyát. Ezen ügyfelek fele a fővárosban élt. Ennek megfelelően az első automatákat is Budapesten állították fel, a legelsőt az akkori Marx, ma Nyugati téren, majd a II., VII., VIII., XI., I., és a III. kerületben.

Tiszta Amerika

A rendszerváltás előtt a magyar banki technológia fél évszázaddal volt lemaradva a nyugatitól, de a 90-es években nagy lépésekkel kezdte behozni a lemaradást. 94-ben megjelent a telebank, egy automata telefonos szolgáltatás, ami lehetővé tette, hogy telefonon a billentyűkkel le lehessen kérdezni a heti egyenleget, vagy adott esetben így lehessen letiltani a kártyát.

A számlamozgásokról 1998 óta lehet a mobiltelefonra üzenetet kérni, ekkoriban érte el a mobiltelefon-bumm Magyarországon is. Az SMS bevett kommunikációs eszköz lesz, amit a bankok fizetésbiztonsági megoldásként is felhasználnak. 2000-ben csak az OTP-nél már naponta háromszázezren vették igénybe a telefonos banki szolgáltatásokat.

Forradalom a bankvilágban

A kisvállalkozóknak elindított HáziB@nk 1999-es bevezetése után a kétezres évektől az ügyfelek számára is lehetővé vált az internetes bankolás, ami forradalmasította a bankvilágot. Az internetelőfizetők 1999-ben félmilliós tábora rohamosan nőni kezdett, kétezerben majdnem egymillióan, 2003-ban pedig már a lakosság negyede internetezett.

Az OTP-nél az elektronikus számlacsomagot 2001-ben vezették be, ezt a webKÁRTYA, majd az SMS és a WAP-szolgáltatás követte.A WAP a mai értelemben vett mobiltelefonos internethasználat kezdetleges elődje volt, havi átalánydíjért híreket, e-maileket, vicceket, játékokat, és természetesen bankszámlával kapcsolatos információkat is lehetett letölteni.

A mai bankolási szokásainkat az internethasználat totálissá válása alakította ki. Magyarországon a lakosság 90 százaléka internetezik, és a 89 százalékuk mobiltelefonnal is rendelkezik. Ez már a mobilfizetés, illetve a 2014-ben elindított Simple Pay időszaka. A mobil aláírás, elektronikus szolgáltatói számlabemutatás- és fizetés, autópályamatrica-vásárlás, mobilparkolás, mobilfizetés csak az első lépcső volt. Mára a bankolás egyre inkább internetes, illetve mobilapplikációs bankolást jelent, és tényleg elég csak pár másodperc ahhoz, hogy valakinek akár 10 millió forintot is át lehessen utalni.