Csak néhány évvel vagyunk az ‘56-os forradalom után, amikor az állam és a lakosság közötti bizalom helyreállításának érdekében változások kezdődtek az országban. Persze nem túl nagy lépésekről van szó. Néhány engedmény mellett az állam például bátorítani kezdte a vagyonszerzést, és megjelent az autónyeremény.
1960-ban az emberek túlélő üzemmódból kezdenek átállni a mostani értelemben vett normális működésre. A mindennapos rettegés a fekete kocsitól érzését lassan átveszi egy olyan kellemesebb érzés, mint amit egy lakás, konyhai berendezés, egy mosógép megszerzése és birtoklása jelent, vagy éppen sokak számára a nagy álom, egy kocsié.
Ezt az érzést ragadta meg az akkori állami vezetés, és elkezdődtek a különféle nyereménysorsolások. Autót először a lottón lehetett nyerni, majd 1961-ben az Országos Takarékpénztár bevezette a gépkocsinyeremény-betétkönyvet, amelynek az volt a lényege, hogy az 5 illetve a 10 ezer forintos betétkönyvek birtokosai között rendszeresen kisorsoltak néhány autót.
Álomautó
Persze sokak számára már az ötezer forintos betétkönyv is legyőzhetetlen akadálynak számított, hiszen az átlagfizetés alig érte el a 2 ezer forintot, de olyan nagyon gazdagnak sem kellett lenni hozzá sem Budapesten, sem falun.
Az 1961 márciusában bevezetett 10 ezer forintos OTP-s gépkocsinyeremény-betétkönyvekből április végéig 26 ezer darabot értékesítettek. Az első autósorsoláson ez a 26 ezer betétkönyv-tulajdonos vett részt.
A sorsolást augusztus 12-én tartották a Madách Színházban. Az eseményt a Magyar Televízió élőben közvetítette, így a húzás valóságos népünnepély lett. Emiatt a sorsolásokat később augusztus 20-án tartották.
Az autókat még ki is állították
Azon az első nyereménysorsoláson három autótípusban összesen 31 autó talált gazdára, olyan kocsik mint az M20-as Warszawa, a Moszkvics 403, illetve az 500-as Trabant. A Kisalföld tudósítása szerint az egyik Moszkvicsot nyerő győri férfi bár szeptemberben megkapta a kocsit, de még napokig nem használhatta, mert Kapuváron, Győrben, Sopronban is kiállították az autót.
1961 novemberében az 5 ezer forintos betétkönyvek birtokosai között sorsoltak, amin az ismert keleti autókon kívül BMW-t, DKW-t, Renault-t és Simcát is lehetett nyerni. Olyan autót azonban, amelyet az OTP reklámjában látunk, sosem sorsoltak ki.
A reklámfilmben látott autó valójában egy gőzkocsi, amit Preiner Ferenc 1875-ös tervei alapján készítettek. A háromkerekű jármű energiaforrása a gőzkazán volt, amelyben a dugattyú percenként 200 fordulattal volt képes hajtani a gépezetet, olvasható az MTVA Archívumában.
Végigpöfögött Budapesten
Preiner Ferenc a Magyar Államvasutak Gépgyára mérnöke volt, és magánszorgalomból építette a kocsit, és azért gőzkazánnal, mert vasútmérnökként ahhoz értett. A kocsi műszaki paramétereiről csak annyit, hogy 200 kilogramm súlyú volt, az egyhengeres 3 atmoszféra nyomású kazánban a dugattyú percenkénti fordulatszáma 200 volt, ezért néhány kilométernél többet nem lehetett vele megtenni. A reklámhoz a kocsit a Haris testvérek autómúzeumából kölcsönözték ki.
A gépkocsinyeremény-betétkönyvek ma is népszerűek. A legrégebbi át nem vett autó egy 67-ben kisorsolt Wartburg, de olyan betétkönyvről is tudni, amelyet már kétszer kihúztak, és még egyiket sem vette át a tulajdonosa. A legszerencsésebb ember azonban minden bizonnyal annak a betétkönyvnek a tulajdonosa, amellyel már ötször nyertek.
Szerző:
OTPédia
Forrás:
Autó-motor, 1978 január 21., Forbes 2017 február, Népszava, 1961 július 2., Kisalföld 1961 szeptember 9., MTVA Archívum
Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!
0