Fáy András a reformkor egyik legsokoldalúbb figurája volt. Az akkori világban betöltött kulcsszerepét mi sem bizonyítja jobban, hogy Mikszáth Kálmán Széchenyihez, a "legnagyobb magyarhoz" és Deákhoz, a "haza bölcséhez" hasonlította, sőt azt állította: Fáy még ennél is több volt, a "nemzet mindenese". Az biztos, hogy életútja egyáltalán nem nevezhető átlagosnak.
Népszerű közéleti arc volt
Miközben az 1830-as évek végén a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank létrehozásának terve már egy évtizede a hivatali ügyintézés útvesztőjében keringett, egy tettre kész polgár, Fáy András úgy döntött, nem vár tovább, hanem a kezébe veszi egy modern hitelügyleteket is lebonyolító intézmény létrehozását. A nemesi családból származó, jogvégzett Fáy írói tevékenysége mellett a közéletben is aktív volt: híres fóti présházában írók, költők, szerkesztők, a reformkori értelmiség nagyjai – Kossuthtól Vörösmartyn át Deákig – egymásnak adták a kilincset.
Sosem unatkozott
Fáy-t egyre inkább foglalkoztatta az ország elmaradottsága, az abból kivezető megoldások keresése, miközben lelkes híve lett Széchenyi István grófnak is. A politizálás sem állt távol tőle: országgyűlési követ lett. A kor szinte minden ismert reformmozgalmában szerepet vállalt, miközben színi kritikákat írt, igazgatója volt a Kisfaludy Társaságnak és tagja a Magyar Tudományos Akadémiának is. 1839-ben pedig megírta a "Terve a Pest-megyei Köznép számára felállítandó Takarék-pénztárnak" című munkáját, ami az első magyar takarékpénztár alapja lett.
Fáy András tervezete
A bankolás mindenkinek elérhető lett
A műben így kampányolt a takarékpénztár-alapítás mellett: „Győrben, Nagyszombatban és Brassóban, Erdély túlszélén is létezik egy városi takarékpénztár. Európában, sőt világszerte divatos tárgy, hazánkban mindeddig csak a jámbor óhajtások sorába tartozott.” És sikeresen. Fáy ötlete alapján jött létre ugyanis létre Magyarország első önálló pénzintézete, ami ráadásul friss szemléletet is hozott a hazai pénzügyi világba. Az intézmény a betétek kamatoztatása és a hagyományos váltókölcsönök mellett ingatlanfedezetű jelzálogkölcsönöket is folyósított. Ráadásul a kevésbé pénzes rétegnek is, kiszorítva ezzel a piacról az uzsorakamatot.
Fáy András szépíróként is maradandót alkotott
Nem mindenki hitt benne - rosszul tették
Fáy számára azonban fontos volt, hogy felhívja a figyelmet a megtakarításokra is. Persze ma már mindenhol ezt halljuk, de akkoriban ez meglehetősen újszerű megközelítés volt, sokan kétkedve is fogadták ötleteit. Szerencsére voltak azonban támogatói is, mint például Kossuth Lajos. Az 1839. december 30-án alapított takarékpénztár végül 1840. január 11-jén kezdte meg működését. Nagyon gyorsan óriási népszerűségre tett szert, hiszen itt a nemesektől az értelmiségi rétegen át a kiskereskedőkig mindenki intézhette bankügyeit.
A Pesti Hazai Első Takarékpénztár székház sarokhomlokzata 1879 körül
Végül ez lett az OTP Bank
Minden bizonnyal Fáy is elcsodálkozott ötlete sikerén, arra pedig szinte biztosan nem gondolt, hogy egy máig fennálló hitelintézet alapjait fektette le. 1847-ig 32 fiókkal gyarapodott a takarékpénztár. Aztán jöttek a forradalmi idők, amelyek ezt az intézményt is megviselték: 1848–1849-ben sokan vették ki a bankbetéteiket, a tartozások behajtása pedig elég nehezen ment. Ennek ellenére 1947-ig fennmaradt majdhogynem eredeti formájában, nagyobb változást pedig csak a Rákosi-korszak államosítása hozott, majd a Gazdasági Főtanács 1949. március 1-jével létrehozta az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot. A rendszerváltás utáni OTP Bank ezért is tekinti történelmi elődjének a Pesti Hazai Első Takarékpénztárat.
Szerző:
OTPédia
Források:
Dr. Botos János történész
Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!
0
