Számtalan úttörő vállalkozás, siker és persze nehézség is kötődik az első magyar kereskedelmi pénzintézet, az 1841-ben létrejött Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, és alapító első elnöke, Ullmann Móric nevéhez. A bank évtizedekkel a jegybank előtt már "nemzeti bank" volt, beszállt a vasútépítésbe és a Tisza szabályozásába is.
A szükség törvényt bont?
Magyarországon a reformkor idején még nem léteztek a mai értelemben bankok, miközben a fejlődő gazdaságnak, a kereskedőknek nagy szüksége lett volna hitelre. Pesti pénzemberek ezért egyre inkább sürgették egy hitelintézet megalapítását. Vezéralakjuk Ullmann Móric, a zsidó családból származó, nemesi címet szerzett nagykereskedő volt. Szövetségeseivel, tekintélyes pesti kereskedőkkel 1830-ban a bankalapításhoz szükséges szabadalmat kértek a Habsburg Birodalom pesti helytartótanácsától. Ullmann és társai azt remélték az új banktól, hogy felélénkíti a pénzforgalmat és a gazdasági életet Magyarországon, ahol a magánkölcsönök uralták ekkor a hitelpiacot. Ám a helytartótanács elutasította őket, mondván: nincsenek meg a szükséges törvények.
Áttörés után sikerszéria
Az elutasítás nem szegte kedvét Ullmann-nak, sőt még kitartóbban lobbizott a bécsi császári udvarnál, míg végül sikerre vitte a tervet. Az uralkodó, V. Ferdinánd 1841. őszén engedélyezte a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalapítását. Az első bankelnök Ullmann Móric lett, a bank pedig a kezdeti évek után hamar saját építésű székházba költözött, mégpedig a ma a Vörösmarty téri Gerbeaud-házként ismert impozáns épületbe. 1843-tól a bank megkezdte kölcsönök folyósítását, fedezetként pesti és budai ingatlanok fogadott el. 1844-től fontos szerepet vállaltak az első magyarországi vasútvonal – a Budapest-Vác-Szob viszonylat – építésében, amelyben befektetőként maga Ullmann is érdekelt volt. De nyújtottak hitelt más vállalkozásoknak, így például a Pesti Hengermalom Társulatnak és beruháztak a Tisza szabályozásába is.
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapító okirata
Kinyomták a Kossuth-bankót
Amikor a szabadságharc eredményeként 1848 tavaszán megalakult az első magyar kormány, Kossuth Lajos pénzügyminiszter a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot bíztak meg az új, önálló magyar bankjegyek kibocsátásával.
A nemzeti jegybankká előlépő bank 1848 augusztusában forgalomba hozta a híres Kossuth-bankókat.
Érdekesség, hogy a forint bankjegyek a forradalmi 12 pontot is kinyomtató Landerer és Heckenast nyomdájában készültek. Ám a forradalmi kormánnyal együtt Debrecenbe menekült bank később nem kerülhette el a Pestet elfoglaló Windischgrätz császári tábornagy bosszúját: az arany- és ezüstfedezetet elvitték, a Kossuth-bankókat érvénytelenítették.
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épülete 1896-ban
Ellenállt az osztrákoknak
A szabadságharc után az osztrákok a bankot a magyar kormánnyal történt együttműködése miatt ott igyekeztek akadályozni, ahol csak tudták, és még meg is bírságolták. 1850-ben ráadásul az Osztrák Nemzeti Bank kezdeményezte, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank hagyjon fel tevékenységével, mivel ők fiókot akarnak nyitni Pesten. Ezt meg is tették, de a magyar bank sem hátrált meg, sőt: egészen az 1867-es kiegyezésig nem volt versenytársa Magyarországon, mivel az Osztrák Nemzeti Bank ugyan jogilag nem, de a gyakorlatban csupán a kereskedelmi bank betétfiókjaként működött Pesten, és leginkább csak az osztrákokat szolgálta ki. A hosszú távú siker pedig lemérhető abból, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot a Rákosi-korszakban a többi pénzintézethez hasonlóan államosították, viszont ennek alapjain – épületeit, fiókjait és részben a személyzetét felhasználva – jött létre 1950-ben a Magyar Külkereskedelmi Bank, amely ma is létezik.
Szerző:
OTPédia
Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!
0
