A Lloyd’s London egyik leghíresebb kávéháza volt már a 18. században is, “fő gyülekvési helyül szolgál a legelső kalmároknak, biztosítóknak, kalmár-ügyvivők­nek”. A Lloydban ülve lehetett a leghamarabb értesülni a tengerentúlról érkező hírekről. Később a Lloyd’s az egyik legjelentősebb biztosítási börzévé vált, és mára a világ egyik legismertebb pénzügyi szolgáltatója. Magyarországon máshogy alakult a kávéházi börze élet.

Kávéházi történetek

A “gabonatőzsérek” a mai Deák téren álló Gyertyánffy házban lévő Zsidó kávéházban és a Király utca Kiskörút sarkán volt Orczy-kávéházban találkoztak. A pénzváltók és a “bankosok” az Apáczai Csere János utcában működött Wurm-kávéházban gyűltek össze.

Létezett azonban egy másféle kávéház, a zugbörzék kávéházi világa. Ilyen hely volt például az Angol királynő vendégfogadó a mai Vigadó téren, ahol gabonaalkuszok és a birtokosok üzleteltek egymással. Ezeket a zugbörzéket a 19. század nagy részében üldözték, és akit rajtakaptak, hogy a hivatalos tőzsdén kívül folytatott kereskedelmet, elvesztette a tőzsdelátogatási-jogát, később pedig pénzbüntetés és börtön is járt érte.

Kell hozzá az áru

A tőzsdéhez pénzre és árura van szükség, ez pedig Magyarországon sokáig nem állt rendelkezésre. A 18. század végén Fiuméban a tengeri kereskedelem teremtett kedvező helyzetet a börzézésre, de az ország belsejében mások nem jártak sikerrel. A Pesti Polgári Kereskedők Testülete már 1791-ben indítványozta, de a Helytartótanács ellenállása miatt csak évtizedek múlva jutottak el odáig, hogy részvénytársaságot alapítsanak.

A gazdaság hajtómotorja a gabona volt, ami az ország gazdasági életének súlypontját a középső, gabonatermő vidékére tolta át, így jutott központi szerep Pest városának. Az első „különlegesen szervezett piac" is egy árutőzsde-szerű intézmény volt, ahol szinte kizárólag gabonát értékesítettek.

Megérett a helyzet

A Polgári Kereskedők Testülete 1826-ban döntött egy épület felállításáról Hild József tervei szerint. Az épület a mai Széchenyi tér déli részén állt. A testület kimondott célja volt a Pesten kialakult kávéházi börze korlátozása.

Az épület földszintjén, a Kereskedelmi Csarnokban alakították ki és rendezték be a tőzsdét, amely 1831. március 1-én nyitotta meg a kapuit. A csarnokba „a személy szolidaritására való tekintettel mindenki beléphetett, aki jegyet váltott és ezzel egy évre tagjává vált”. Külön szabályok gondoskodtak a hangos szóváltások rendezéséről és tiltották az „élvezeti szereket”. Vitás esetek eldöntésére egy öt tagú bizottságot állítottak fel, akik közül egy valakinek állandóan jelen kellett lennie.

Az épület első emeletén működött az 1830-ban alapított Kereskedelmi Kaszinó, itt bérelt helyiségeket egy ideig a Nemzeti Kaszinó is, 1841-ben pedig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank is beköltözött.

Nem hallottak magyar szót

A szabadságharc sokak életét megváltoztatta Magyarországon, és gyorsan egy elitváltás következett be. A hazai polgárság élére olyan, többségében német nyelvű nagykereskedők kerültek, akik jól tudták kihasználni a vámunió adta belső piac birodalmi léptékű lehetőségeit. Az új elit 1852-ben pedig létrehozta a Pesti Lloyd Társulatot, ami a Kereskedők Épületének első emeletére költözött, amely onnantól kezdve Lloyd-palota néven lett ismert.

A társulat megreformálta a magyar kapitalizmust.

Az alkuszaik professzionális módon felesküdtek, a működésüket onnantól törvény szabályozta, kialakult a napi szintű tájékoztatás, az aznapi hiteles középárakról árjegyzékeket nyomtattak ki, amit a saját újságjuk, a német nyelvű Pester Lloyd közölt.

Lloyd társulat külön helyiséget nyitottak a gabonaneműek országos forgalmára, de még nem volt igazi a tőzsde. Ahhoz hogy értéktőzsde is létesüljön, ahhoz az uralkodó pátensére volt szükség, amit 1860. február 26-án adott ki, és amiben elrendelte, hogy a monarchia nagyobb városaiban tőzsdéket kell létesíteni. A Helytartótanács a terménykereskedelem fontosságára hivatkozva felszólította a kereskedelmi és iparkamarát, hogy a Gabonacsarnokot fejlesszék árutőzsdévé, amire a kamara egy ennél sokkal szélesebb körű kezdeményezéssel élt, és a válaszában kijelentette, hogy Pest, „melyen az egész ország kereskedelme és forgalma központosul", megkívánja a tőzsdének értéktőzsdévé való kiszélesítését.”

A Pesti Lloyd Társulat 1864. január 18-án nyitotta meg a tőzsdét, aminek a célja: „mindennemű kereskedelmi javaknak, veretlen aranynak és ezüstnek, pénznemeknek s váltóknak, a magyar iparvállalatok által kibocsátott részvények és kötvények eladását és vevését, végre zálog-, biztosítási és szállítási üzleteket megkönnyíteni".

Elitcsere

A tőzsde első vezetőségébe a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Nagykereskedők Testülete és a Polgári Kereskedők Testülete választott négy-négy tagot, ezért ezeknek az intézményeknek a vezetői között lényegében ugyanazokat a neveket találjuk. Ez a pár ember tartotta a kezében a magyar, illetve a pesti kereskedelmi, ipari és banktőkét.

1899 elején új területet vásároltak, majd Alpár Ignác tervei szerint megindult az új tőzsde felépítése. A Szabadság téri palotát már “nagyszabású, modern tőzsdei forgalomra rendezték be, 1905 októberében adták át rendeltetésének”, ahol az 1948-as államosításig működhetett. Az épület később a köztelevízió székháza lett.