Hogy kerültek magyar bankok a Balkánra, és milyen veszélyekkel kellett szembenézniük a másfél évszázada függetlenedő dél-európai országokban?
A Balkán országai kedvelt turisztikai célpontok ma már, Görög- és Törökországtól Horvátországig viszonylag kényelmesen és biztonságosan nyaralhatunk. De nem volt ez mindig így: a Balkán száz év alatt az elnyomott és középkori régióból Európa működő része lett.
A fejlődés kulcsa, a bankrendszer
Hogyan indulnak be a fogaskerekek, ami után egy térség fejlődésnek indul? Ezt Magyarország példáján keresztül könnyen be lehet mutatni. A Habsburg Birodalom katonailag, majd az első központi bankján, az Osztrák Nemzeti Bankon keresztül blokkolta a birodalom Ausztrián kívüli részének fejlődését. Az osztrák jegybank 35 évig sikerrel kontrollálta a birodalom egyéb részeit, és csak 1851-nem nyitotta meg az első Ausztrián kívüli fiókját, Pesten, majd sorban a többit a császárság más városaiban.
És még ezután is évtizedek kellettek ahhoz, hogy mindenki számára elérhető bankszolgáltatásokról beszélhessünk.
Léteztek ugyan takarékpénztárak, de tőke nélkül. Az első komolyabb pénzmozgás a földjelzálogbankok hatására indult el, majd francia, belga, német, illetve angol segítséggel újabb és újabb pénzintézetek alakultak Pesten.
Elhagyatott föld
A bankok jelentőségét nehezen lehet túlbecsülni, amikor fejlődésről és modernizációról beszélünk. Az iparnak, a mezőgazdaságnak, a kereskedelemnek a bankok adják a kezdő lökést. Addig még piacról sincs értelme beszélni.
Magyarország hátránya a monarchiában is szemmel látható volt a 19. századig, de a balkáni országok még nálunk is nagyobb hátrányból indultak.
A balkán fölött orosz, osztrák, török és még egy sor hatalmi csoport gyakorolta az uralmat. Az első fecskék ott a francia bankok voltak. Igaz, nem csak ott. A francia mintára létesített crédit installok Magyarországon a hatvanas évek végén jelentek meg, majd szokatlanul alacsony francia tőkével Pesten megalakították a Franco-Magyar-Bankot is.
Infrastruktúra és költségvetési finanszírozás
“A bank hatalmas üzleti forgalmat bonyolított le, vállalatok sorát alapította (...) rendszeresen spekulált saját részvényeivel is. Érdeklődése részben a közlekedés felé fordult (...) Pénzügyi kapcsolatot épített ki a Balkánnal, bankot alapított Eszéken és Belgrádban” - írta Kövér György a bankról, amely ugyan veszteséges lett és viszonylag hamar csődbe is ment, de működése megmutatja a lehetséges terjeszkedési irányt a Balkán felé.
A balkáni országokba települt külföldi bankok feladata a vasútfejlesztés finanszírozása, illetve elsősorban a költségvetés finanszírozása volt. Az osztrák-magyar külkereskedelem számára a Balkán fontos tereppé vált, főleg a hetvenes évek gazdasági válsága után, amikor a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mozdult elsőként.
Bevásárlásba kezdtek
A kereskedelmi bank 1883-ban feltérképezte Belgrádot és Bukarestet, pár évvel később pedig bevásárlásba kezdtek: 1888-ban Belgrádban az Andreevits bankot vették át, majd 1890-ben a bukaresti Marmorosch Bankot német és francia segítséggel.
Egy magyar banknak a Balkán nem volt a legbiztonságosabb helyszín, amit a Monarchia visszafogott balkáni beruházási kedve sem segített. A nyolcvanas évektől érezhető politikai változások abban is megnyilvánultak, hogy sorra cserélték le a magyar nagyköveteket, grófok, bárók helyére ezredesek és kemény tárgyalók kerültek.
A nemzeti büszkeség visszacsap
Szerbiában a vámháború és Bosznia annexiója idején a bank felfüggesztette az üzleti tevékenységét, ami ellenlépéseket váltott ki a szerb jegybank részéről. Ennél rosszabbul járt a bank Szalonikiben, ahol az 1906-os alapítású Banque de commerce et de dépôts-et kellett hátra hagyniuk, amint a város görög kézre került.
Román siker
Ehhez képest a bukaresti Marmorosch kiemelkedően teljesített, és vált a balkáni beruházások legjelentősebb magyar banki szereplőjévé. Bulgáriában a Kereskedelmi Bank 1898-ban alapított részvénytársaságot, ami 1906-ban a Parisbas részvételével Banque générale de Bulgarie néven bankká alakult.
“Szerbiában és Romániában a francia, ill. német bankok mellett a Monarchia bankjai viszonylag jelentéktelen szerepet játszottak, s egyedül a bolgár államkölcsönökben mutatható ki jelentékenyebb részesedésük” - írja Kövér György.
Elvesztett háború
A fiumei tengeri kikötői forgalom fellendítésére létrehozott Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság jó választásnak bizonyult a bank terjeszkedésében: ez lett a déligyümölcs-behozatal legfőbb ellátó helye, cserzőanyagtól exporttól az államvasutak gépgyárának vezérügynökségeként a gözcséplőgépekig és a lokomobilokig mindennel foglalkoztak.
A Balkánon működő külföldi és magyar bankok nehezen tudták magukat távol tartani a politikai indulatoktól, aminek a végén lángba borult a világ.
Szerző:
OTPédia
Forrás:
Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok, A Hon, 1877. Július 18., Pesti Napló, 1893. Január 20., Budapesti Hírlap, 1899. Január 1.
Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!
0