Az 1912-ben alapított Magyar Pénzintézeti Sportegyletek Ligája, közkeletű nevén a bankliga elsősorban a sportbarát banki dolgozók egymás közötti focimeccseinek megszervezésére jött létre, miután a hazai bankok nagy része saját sportegyesületet alapított. A bankliga ezeket az egyesületeket összefogta, majd más szakosztályokkal is kiegészülve, versenyeket indított. Az I. világháború után azonban minden megváltozott, megérkeztek a profik, és létrejött a profizmus. Ennek a folyamatnak az egyik motorja Dr. Kismartony János, a fanatikus FTC-szurkoló bankár volt.
Magyarországon a múlt század elején valóságos kultusza lett a sportnak, a tömegsportnak. Számolatlanul alakultak sportegyesületek, és gyakran nem is valamelyik sportág köré, hanem egy-egy foglalkozási ág mentén. Postások, rendőrök, tőzsdések alapítottak sportegyesületet, és hozzájuk hasonlóan a banki tisztségviselők is. Dr. Kismartony a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Tisztségviselőinek Sportegyesületének létrehozásában segédkezett. A sportrajongásnak gyakorlati és különféle magasztos magyarázatai voltak: az egyenes gerincű tisztségviselő eszményképpé vált még úgy is, ha alapjaiban a napjait egy íróasztal előtt görnyedve töltötte.
![pénzintézeti sportegyletek csapata.jpg](/media/images/penzintezeti_sportegyletek_csapata.width-500.jpg)
A Pénzintézeti Sportegyletek Szövetsége válogatott labdarúgó csapata 1920-ban
Az otthon maradt bankfiúk háttérbe vonultak
Néhány év leforgása alatt a bankligának már 2700 tagja volt. A gyors fellendülésnek azonban a tízes években az I. világháború véget vetett, a férfi lakosság nagy része, sok banki dolgozó is, bevonult katonának. Akik maradtak, azokat gúnyosan bankfiúknak nevezték, ezért ők inkább felhagytak a sportolással is, hogy ne borzolják mások idegeit.
A háború után visszatért az élet, és visszatértek a bankosok is. Nem mindenki persze, sokan hősi halált haltak, róluk a banki sportszervezetek megemlékeztek. A Tanácsköztársaság a bankligát beolvasztotta a Pénzintézeti Munkások Országos Szövetsége alosztályába, és a bizottságok helyett direktóriumot állított fel, ami azonban régi tisztviselőkből állt össze, így a kommunisták nagy rombolást a sportszervezetekben nem tudtak végezni, a szerződések érvényben maradtak, és elvtárs helyett mindenki úgy urazta a másikat, ahogy csak kedve tartotta, ezért őt senki nem jelentette a népbiztosoknak.
Rangja és vagyona is segített
A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE) jelentős anyagi támogatásával 1920-ban új évtized és új működés kezdődött a bankliga történetében. A sportvezetők tömegéből rangjával és agilitásával kiemelkedett Dr. Kismartony János Henrik, aki majdnem végig elnöke is volt a ligának ebben az évtizedben. Sportszeretetén, és a lelkesedésén kívül még azért volt alkalmas a bankliga elnöki posztjára, mert valódi rangja is volt.
Ő volt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank cégvezetője és aligazgatója, így a ligát már csak nehezen lehetett volna „éretlen, rangnélküli kisemberek tiszavirágéletű mozgalmának” beállítani, ahogy arra a 25 éves jubileumi megemlékezésen utaltak. A kereskedelmi bank aligazgatója már ott volt a Pénzintézeti Sportegyletek Ligájának megalakulásakor is, de csak 1920-ban lett vezetője.
![kismartony jános 2.jpg](/media/images/kismartony_janos_2.width-500.jpg)
A sport mint kultusz
Kismartony Machlup János Henrik 1883. június 1-jén született. Már kora fiatalon a sport szerelmese lett, különösképpen pedig a Ferencvárosé. Kismartony 1907-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál kezdett dolgozni, ahol ügyessége és tudása miatt gyorsan lépegetett előre a ranglétrán. Előzékeny modora a társaságok egyik kedvelt szereplőjévé tette. Fanyar humora volt, gúnyra hajlamos természete, de beszédeiben és magánbeszélgetésekben is áldozatkésznek, jótékony embernek mutatkozott. Emellett igen gazdag is volt.
![kismartony jános ftc.jpg](/media/images/kismartony_janos_ftc.width-500.jpg)
Kismartony János az FTC igazgatósági tagja volt éveken át
Kismartony már munkába állásától kezdve egyike volt azon banki dolgozóknak, akik a polgárság megszerveződését csak a sporton keresztül tudták elképzelni, és azt is hamar felismerték, hogy az egészséges életmódhoz rendszeres testmozgás szükséges.
Zöld-fehérek
Imádta az FTC-t, és ezt sosem választotta el a munkájától. FTC-tag lett, 1911-ben pedig megalapította a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Tisztviselőinek Sportegyesületét, majd egy évvel később, miközben éppen fegyveres összecsapások zajlottak a budapesti utcákon, egy étteremben Vida Henrikkel és másokkal együtt megalapították a Magyar Pénzintézeti Sportegyletek Ligáját. A liga 19 bank, és két biztosítótársaság sportegyesületeit fogta össze, amelyeknek közös versenyeket szervezett. Amikor az első közös banki fociválogatottat összeállították, Kismartony FTC-fanatizmusa miatt választották a zöld-fehér színt.
![pesti magyar kereskedelmi bank első focicsapata 1913.jpg](/media/images/pesti_magyar_kereskedelmi_bank_elso_focicsapat.width-500.jpg)
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank első focicsapata 1913-ban. Csíkos mezben, álló sor, balról jobbra: Rothstock, Emődi, Fürst, Blaskovich, Hildebrand, Becske, Biernaczky (kapus), Kovácsy, Mikuska, Weil A., Pető.
A világháború utáni évek gazdasági fellendülése befolyással volt a bankligára is, amely egyre több kupát és versenyt írt ki. Csodálatos serlegeket és kupákat lehetett nyerni. Aztán ezeken a versenyeken megjelentek ismert és válogatott sportolók is, a liga pedig ennek köszönhetően országos ismertségre tett szert. A versenyekről beszámoltak a sportlapok is, cserébe a bankok szívesen alkalmaztak tehetséges, sportoló fiatalokat.
![banksport kupák.jpg](/media/images/banksport_kupak.width-500.jpg)
Beindult a sportélet
A banki sportegylet életében a futball után megjelent az atlétika, az evezés, a vívás, a tenisz, de külön ligájuk csak Kismartony elnöksége alatt indulhatott. Kismartony részt vett a kerékpárosok, az úszók megszervezésében is. Elnöksége alatt a Liga 1920-ban három, 1928-ban viszont már hét férfi és női sportszakosztállyal rendelkezett. Ő maga a bridzs és a sakk bevonását már nem élhette meg, pedig az általa írt bridzs kézikönyv még ma is fontos szakirodalom.
Az 1921-es testnevelési törvény minden magyar egyesületet érintett, és azt is előírta a sportkluboknak, hogy telephelyeket és versenypályákat kell építeniük. A bankliga közgyűlésein is felmerült új telephelyek építése, amelyet a TÉBE finanszírozott volna, de Kismartony alatt nem épült nagyobb sporttelep, bár a sportszakosztályok néhány létesítményt maguk felépítettek.
![Pesti Magyar Kereskedelmi Bank evezősház.jpg](/media/images/Pesti_Magyar_Kereskedelmi_Bank_evezoshaz.width-500.jpg)
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank evezősháza a Margitszigetnél
A fellendülést visszaesés követte
A gazdasági fellendülést a húszas évek közepén visszaesés követte, ami a sportéletet is megviselte. A bankok sok munkatárstól megváltak, a sportklubok létszáma pedig jelentősen apadni kezdett. Egyre kevesebb pénz és figyelem jutott a sportegyesületekre, néhány közülük meg is szűnt. 1923-ban Kismartony felemelte a tagdíjakat, de a liga túlélését egy évvel később már a tömegsportban látta. Szerinte a legtöbb tisztségviselő sportoló szemében a kupák elvesztették a vonzerejüket, mert a válogatott sportolók megjelenésével elvesztették az esélyt a győzelemre. Ekkoriban például olyan ismert focisták szerepeltek a banki válogatottban mint Orth György, 32-szeres magyar válogatott, Erbstein Ernő, Opata Zoltán vagy Kertész Géza az FTC-ből.
Kismartony rövid betegség után 1929. augusztus 23-án, 46 éves korában halt meg.
Szerző:
OTPédia
Forrás:
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Tisztségviselőinek Sportegyesülete 25 éves története 1911-1936, A Magyar Pénzintézeti Sportegyletek Ligája beszámol működésének első huszonöt évéről, Sporthírlap, 1920 október 4., Nemzeti Sport, 1921 július 16., Sporthírlap, 1924. Feburár 14.
Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!
0