Nem mindig használtak pénzt Magyarországon. A ma ismert pénzrendszer gyökerei az Árpád-házi királyok idejére vezetnek vissza. Persze már előttük sem volt ismeretlen a pénzhasználat, hiszen időszámításunk előtt a 3. századtól a kelták, majd a rómaiak is működtettek pénzverdéket a Kárpát-medencében, de a honfoglaló magyarok a hozzájuk került pénzt inkább csak dísztárgynak használták.

Ezüstpénz ezüstből

A magyar pénzrendszer megteremtésére a keresztény állam megalapítása kínált alkalmat. Az első magyar király, I. István szinte a trónra lépésével egy időben kis súlyú érméket, és a kereszténységhez való tartozás szimbólumaként a regensburgi denár másolatát kezdte veretni, továbbá használatban volt a kevesebbet érő ezüst obulus. Az érméken a király neve, Stephanus Rex, és a Magyar Királyságra utaló felirat szerepelt, később rányomták az aktuális uralkodó képét is.

Ezeket a pénzeket a korabeli technológiával elérhető legtisztább ezüstből verték. A későbbiekben ez a szemléletet megváltozott, és egyre kevesebb ezüstöt tettek az érmékbe. A pénz akkor terjedt csak el igazán, amikor I. István kötelezővé tette, hogy az adót is pénzben fizessék.

Infláció

A Szent Istvánt követő uralkodók bevételeik további növelése érdekében változtattak a pénzügyeken. Például már nem csak akkor verettek új pénzt, ha trónra kerültek, hanem volt, hogy évente többször is lecserélték a pénzérméket, ami az alattvalóknak minden esetben kötelező pénzbeváltást jelentett, aminek a díja az uralkodót gazdagította.

További bevétel származott abból, hogy a pénzben lévő nemesfém mennyiségét is csökkenteni kezdték. Ami nekik többletet, az az alattvalóknak viszont vagyonvesztést okozott. A pénz értékének ilyetén lerontása inflációt teremtett. II. István trónra lépésétől II. Géza uralkodásáig, szűk ötven év alatt, a magyar denárok ezüsttartalma 0,399 grammról 0,0327 grammra zuhant vissza.

Valaki idegen valutába fektetett

Az egyre kevesebb nemesfémet tartalmazó pénzzel járó vagyonveszteséget természetesen nem mindenki könyvelte el, ezért sokan magyar pénz helyett idegen pénzben gyűjtötték a vagyonukat. Kifejezetten népszerű volt a bécsi és a friesachi denár. Ez a kerülőút azonban károsan érintette a királyi udvart, ezért III. András szigorított a külföldi fizetőeszközök belföldi használatán.

Az aprópénz, a tiszta rézpénz III. Béla idején még teljesen ismeretlen volt Európában, az ő uralkodása alatt viszont elterjedt. A rezet korábban inkább csak a pénz értékének csökkentésére használták, azzal keverték az ezüstpénzeket. III. Béla bizánci neveltetésének köszönhetően új kultúrát próbált meghonosítani az országban, és ezt a pénzverésben is meg kívánta jeleníteni. Pénzei kidolgozottabbá, minőségibbé változtak.

Az ő kudarcaival szemben sikeresnek bizonyult fia, II. András, aki megreformálta a magyar pénzrendszert, decentralizálta a pénzverést, új pénzverdéket alapított, amiket a minél nagyobb bevétel érdekében haszonbérletbe adott.

Idegen kamarabérlők irritálták a népet

A pénzverdék jelentős részét izmaelita és zsidó pénzemberek vették át, így nem voltak ritkák a héber feliratú magyar érmék sem. A növekvő felháborodás és a nemzetközi szigor miatt viszont a király az Aranybullában a zsidóknak végül megtiltotta a pénzügyekben való részvételt, bár ezt a tiltást az utódok nem mindig tartották be. Másrészt az Aranybullában a pénzújítást is szabályozták, és onnantól erre évente már csak egyszer volt lehetősége a királynak.

Maguknak az érméknek az értéke is megváltozott, hiszen a II. András által veretett pénz átlagsúlya kétszerese volt az előző száz évben vert pénzeknek. Fia, IV. Béla igyekezett apja minden döntését megváltoztatni, ami jelentős konfliktusokat szült abban az időszakban, amikor az országban megjelentek a tatárok. Az ő pénzének különlegessége, hogy csak az egyik oldalon volt érmekép.

A tatárjáráskori érmékről bőséges lelet áll rendelkezésre, mivel sokan attól való félelmükben, hogy kirabolják őket, a vagyonukat elrejtették, elásták. A tatárjárás következményeként pedig már nem volt alkalmuk azokat kiásni.

Az Árpád-házi királyok után megjelentek az aranypénzek, de az már egy másik történet.