A pandémia alatt sokak élete alakult úgy, hogy valami mással kezdtek foglalkozni, és tanult szakmájukat hátrahagyva teljesen másba vágtak. Ők a saját bőrükön érzik, hogy mit jelent egy ilyen váltás. De nemcsak emberek, hanem a cégek is elmozdulhatnak attól a tevékenységtől, amivel eredetileg elkezdték. Jó esetben a váltás jól is sikerül, és piacvezetővé válnak egy szektorban. Ezekből mutatunk néhány példát.

Kinyílik egy ajtó

David H. McConnell ír bevándorlók gyermeke volt Amerikában, és az 1880-as években házaló ügynökként kereste kenyerét. Házról-házra járva könyveket árult az ajtót nyitó háziasszonyoknak. A vásárlási vágy növelése érdekében kisebb parfüm mintadarabokat is adott ajándékba, amik aztán sokkal sikeresebb terméknek bizonyultak, mint a könyvek. Nem sokkal később New Jersey-ben megalapította California Perfume Company-t, és terméket váltott. A céget ma Avonként ismeri a világ.

Házalóügynökként kezdte a rágógumi gigász alapítója, William Jr. Wrigley is, aki bár puritán kvéker családból származott, de tudta, mivel lehet kísértésbe hozni valakit, és csaliajándéknak rágót adott elsődleges portékájához, a háztartási szerekhez. Ezután az emberek a rágózás rabjai lettek.

William Procter gyertyakészítő volt, James Gamble pedig szappant gyártott. Kettejük útja talán sosem találkozott volna, ha feleségeik nem nővérek, így a két férfi közös cége a a család legodaadóbb támogatására számíthatott, és létrejöhetett a Protcer&Gamble birodalom, a világ egyik legnagyobb, higiéniai termékeket árusító cége.

Amikor személyessé vált az ügy

Igazán különlegessé viszont azok cégtörténetek válnak, amelyek nem pusztán üzleti érdekből kényszerültek váltani, hanem mondjuk azért, mert két ember vetélkedett egymással a háttérben, akik esetleg ki nem állhatták egymást. Egy ilyen dacnak köszönhetik létüket a Lamborghini sportkocsik is.

A Lamborghini kezdetben traktorokat gyártott. A céget egy ügyes kezű karbantartó, egy bizonyos Ferricio alapította a II. világháború után, amikor a széthagyott katonai eszközökből gépeket kezdett gyártani. Nemsokára Olaszország legnagyobb mezőgazdasági gépgyártója és egyik leggazdagabb embere lett. Imádta a kocsikat, ragyogó autógyűjteménnyel is rendelkezett, amelyben Ferrari is volt. A kocsival viszont állandó gondok akadtak.

Ferricio gyakori vendége lett a Ferrari szerviznek, és mivel értett hozzá, felismerte, hogy mi okozza a hibát. A sportkocsinak ugyanolyan tengelykapcsolója volt, mint az ő traktorainak, és azt is tudta, hogy éppen ezért az nem is alkalmas sportkocsikba. Amikor kitartó próbálkozásai végül sikerrel jártak, és Enzo Ferrari végre fogadta őt, éles szócsatában a képébe vágta, hogy a kocsijai szemétnek minősülnek.

Ferrari válasza sem késlekedett, farmernek nevezte Ferriciót, aki szerinte lehet, hogy el tud vezetni egy traktort, de soha nem lesz köze a Ferrarikhoz. Erre Lamborghini bebizonyította, hogy ennél többet is tud, és azóta legendás sportkocsik gurultak ki a Lamborghini bolognai gyárából.

A háborúk közbeszóltak

De ha már az autóknál tartunk: a BMW repülőgépmotorok gyártásával kezdte, majd az I. világháborúban a német légierő egyik legnagyobb beszállítója lett. A cég a háború után a versailles-i békeszerződés egyik vesztese, de hosszú távon nagy nyertese lett, hiszen a németeknek megtiltott repülőgépgyártástól az autógyártás felé fordult.

A Mazda 1920-ban parafagyártóként indult, majd a harmincas évektől teherautókat kezdett gyártani, és a II. világháború alatt nagy ellátója lett a japán hadseregnek. A japánoknak sem volt könnyű a vesztes háború után. Amikor 1945 után Masaru Ibuka hazatért Tokióba, igyekezett magát hasznossá tenni, és azt kereste, mivel tudna hozzájárulni az ország és a társadalom újjáépítéséhez. Egy kicsi, lerobbant irodában találta meg a választ: elektromos rizsfőzőket kezdett gyártani.

Sajnos egy idő után a rizsfőzőkkel egyre több gond lett, ezért átlovagolt a rádiójavítás területére, majd saját magnókat kezdett gyártani. Aztán beindult az üzlet, a Sony pedig világhírűvé vált.

Az utcáról a központba

Távol-keleti elektronikai óriás, a Samsung történelme is nagy fordulatokat takar. 1938-ban kisbolt-hálózatként kezdte, zöldséget, saját márkás halas tésztát árusított, majd a koreai háború után cukorfinomítót és hatalmas gyapjúfeldolgozót építettek, a textilipar mellett pedig beléptek a biztosítási piacra. Mára a Samsung a világ egyik legnagyobb cége, ami a dél-koreai export ötödét adja.

Néhány rövid példa még arra, hogy miből lesz a cserebogár: a Pepsit 1898-ban gyomorgöcsoldóként kezdték árusítani. A Nokia alapítója, Fredrik Idestam 1865-ben papírgyártással kezdte, de a cég 155 éves története során a WC-papírtól az autógumin át a televíziókig szinte mindennel foglalkozott, amikor 1967-ben a vezetékek és az elektronika irányába mozdult el.

A Marriot szállodalánc alapítója, Founder J. Willard és felesége Alice kezdetben sört csapoltak Washington D.C. kitikkadt lakóinak, majd pár lépéssel később a világ egyik legnagyobb szállodaláncává fejlődött a vállalkozás.

De a közelmúlt vállalkozásai között is találunk profilváltást. A Flickr például 2004-ben csetszobaként kezdte, ami egyes játékoknál lehetőséget kínált fotók feltöltésére is. Majd ez utóbbit fejlesztették odáig, hogy pár évvel később a Yahoo felvásárolta őket.