Az évi néhány százalékos pénzromlás nem okoz gondot, de ha már több száz vagy ezer százalékról beszélünk, abba nemcsak belerokkanhat, hanem tönkre is mehet egy ország gazdasága. Ez történt a II. világháború utáni Magyarországon is, amikor a pengő fizetőeszköz teljesen elértéktelenedett: az akkori pénz hiperinflációja máig világrekord. Akkora ütemű volt a drágulás, hogy már követhetetlenné vált, és ez együtt járt az egyre nagyobb címletű bankjegyek forgalomba hozatalával: milliárdos és még nagyobb címletek voltak, a pénz mégsem ért semmit. A 20. és a 21. században sok országban volt hiperinfláció, a mostanában sokat emlegetett venezuelai infláció például 2018-ban 1,4 millió százalék volt, de még ez is eltörpül a pengőéhez képest. A pengő így több negatív világrekordot tart: az övé a legnagyobb címletű bankjegyek és a legnagyobb mértékű infláció kétes dicsősége is.