A pénzintézetek csúcsa, a bankok bankja, az állam bankja – számos elnevezést ismerünk a központi bankokra, és már ebből is látható, hogy mennyire fontos intézményről van szó. A központi bankok évszázadok óta a legfontosabb szereplői és alakítói az államok gazdaságpolitikájának. A jegybank gondoskodik az ár­fo­lyam-po­li­ti­ka ala­kí­tá­sáról, a monetáris célok megvalósításáról, és az ő feladata a pénz­ki­bo­csá­tás is. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank tölti be ezt a szerepet.

Hogyan alakult ki a jegybank?

A történelmet befolyásoló tényezők közül az egyik legfontosabb az volt, hogy az uralkodók tudnak-e bevételt szerezni maguknak. Évezredek óta keresik a módját, hogyan lehet a hódításokra, háborúkra vagy éppen a pompa fenntartásához pénzt szerezni. Előbb elvettek másoktól, később pedig az időközben hatalmasra nőtt bankházak nyújtottak kölcsönt számukra. A 17. században aztán néhány állam kifinomultabb módszereket talált ki az önfinanszírozásra.

A legelső, mai értelemben vett központi bank 1668-ban, Svédországban jött létre. A Svéd Riksbank bár magánbank volt, de vezetőjét a király nevezte ki, a kimondott cél pedig az volt, hogy fellendítse a svéd gazdaságot, írja Dr. Tatay Tibor a Polgári Szemlében.

A központi bankok létezésének alapja a pénzkibocsátás. A ma működő központi bankokkal ellentétben a svéd jegybank nem kapott erre jogot. Az áttörés ezen a téren pár évvel később Angliában következett be, ahol az Angol Bankot választották ki, hogy az angol kormányt finanszírozza. Az állam állampapírokat bocsátott ki, az Angol Bank pedig megvásárolta azokat, cserébe egy meghatározott időszakban kizárólagosan ő bocsátott ki bankjegyeket.

Majd megadom!

Az eredeti ötlet szerint a lejárati idő után az állam a kamattal emelt áron a papírokat visszavásárolja, de a valóságban ez nem nagyon jött össze, ahhoz ugyanis az államnak többletbevételre kellene szert tennie. Ehelyett a visszafizetéshez az állam az előző adósságnál mindig kicsit nagyobb értékben újabb papírokat bocsátott ki, amit ismét a jegybank vásárolt meg, az állam pedig abból az összegből fizette vissza a lejárt adósságát. Ez a körforgás biztosította az államnak a bevételeket, és erősítette meg a központi bankokat.

Ebben a vég nélküli folyamatban mára az Egyesült Államok a világcsúcstartó, csak a saját jegybankjának 2,5 ezer milliárd dollárral (713 000 000 000 000 forint) tartozik. A központi bankok feladatai az idő során megváltoztak. Az amerikai központi bank jelenlegi rendszere például 1913 óta működik, és némileg eltér más országokétól, mivel nem kizárólag állami tulajdonú. Az amerikai jegybanknak a világon fellelhető dollármennyiséget is egyensúlyban kell tartania, ezért néha tartalékot képez, ilyenkor csökken a forgalomban lévő pénz mennyisége, máskor pedig kölcsönökkel növeli a pénzmennyiséget.

A mindenes bank

A központi bankok számos feladattal néztek szembe, volt, ahol a feladatai közé tartozott, hogy adót szedjen, illetve az állam szá­má­ra tranz­ak­ci­ókat bo­nyo­lí­tson le, és volt olyan ország, ahol a gazdaságpolitika motorjává vált.

A bankrendszer működésének alapja a jegybank léte. „A ban­kok bank­ja funk­ció be­töl­té­sé­vel a köz­pon­ti bank a többi bank szá­má­ra végső hi­te­le­ző. Ki­ala­kít­ja a hi­te­le­zés fel­té­tel­rend­sze­rét, sza­bá­lyoz­za azt. A köz­pon­ti bank az állam bank­ja­ként ve­ze­ti az állam szám­lá­it, tranz­ak­ci­ó­kat bo­nyo­lít a kincs­tár­nak. A köz­pon­ti bank az adott or­szág va­lu­tá­já­nak ki­bo­csá­tó­ja lett, a bank­jegy­ki­bo­csá­tás­ban mo­no­pó­li­u­mot ka­pott“ – írja Dr. Tatay.

Megváltozott a világ

A jegybank a feladatait a múlt századtól kezdődően egyre nagyobb fokú függetlenség mellett valósította meg. Az Eu­ró­pai Köz­pon­ti Bank például füg­get­len in­téz­mény­, és el­vá­rás, hogy a tag­ál­la­mok jegy­bank­jai is füg­get­lenek legyenek. Ma­gyar­or­szá­gon a Ma­gyar Nem­ze­ti Bank ön­ál­ló­sá­gát a kilenc évre kinevezett és rendeletalkotási joggal felhatalmazott elnöki pozícióval az alaptörvény biztosítja.

A központi bankok legfontosabb célja az utóbbi időben az árstabilitás fenntartása, illetve az inflációs célok meghatározása lett. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank „elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása”. Az irány­adó ka­mat­láb a gaz­da­ság sze­rep­lőinek hivatkozási alapot jelent.

A szigorúan technokrata szemléletű jegybanki politika nem állta ki az idők próbáját. A központi bankok szerepe a 2008-as bankválság után megváltozott, sok helyen szélesebb körű felhatalmazást kaptak. Magyarországon az MNB többek között felügyeleti szervként és jogalkotóként is működik.

Hogyan tovább?

A jegybankoknak ma már olyan szempontokat is figyelembe kell venniük a működésük során, mint hogy mennyire garantálható a semlegességük a bankok és a lakosság közötti présben, mennyire tudják élénkíteni a gazdaságot és a munkahelyek számát egyensúlyban tartani. Újra kell gondolni azt is, hogy mennyire tartható a függetlenségük a megjelenő új politikai rendszerben, és hogy mekkora a társadalmi felelősségük abban a világban, ahol a fenntartható fejlődés válik a legfontosabb szemponttá.