Világszerte találhatunk pénzügyi szervezeteket, amelyek nélkül egyes hátrányos régióknak esélyük sem lenne a felzárkózásra. Összeállításunkban bemutatunk néhány olyan projektet, amiket a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a szegénység mérséklésének érdekében finanszíroznak.
Ázsiától Afrikán, illetve Kelet-Európán át a latin-amerikai országokig kiterjedt pénzügyi szervezetek működnek. Ezek a „bankok” hal helyett igyekeznek hálót adni, és megtanítani a halászatra az embereket, magyarul úgy segítenek rászoruló régiókon, hogy a segítség ne csak átmeneti, hanem hosszú távú megoldást jelentsen.
Banglades a világ egyik legzsúfoltabb és legszegényebb országa, amit ráadásul rendszeresen természeti csapások sújtanak. Így 2007-ben a Sidr ciklon nem teljesen váratlanul érkezett az országba, de pusztító következményekkel járt és letarolta az ország dél-nyugati tengerparti sávját. Félmillió házat tett a földdel egyenlővé, köztük több mint kétezer iskolát és több ezer ember halálát okozta. Az utak, a kommunikációs hálózat is megsemmisült, a vízellátásban és elektromos hálózatban pedig komoly gondok keletkeztek.
Nincs hova menni
Mivel rengeteg ember lakik ezen a területen, lehetőségük sincs menedékbe húzódni, illetve megvédeni azt a keveset, amijük van. A 2007-es pusztítás azonban nagy változásokat hozott az országban, miután egy meg nem nevezett jótevő (Fael Khair – emberbarát) 130 millió dolláros segítséget ajánlott fel a kárt szenvedett országnak.
Az csak a 2015-ös halála után derült ki, hogy a titokzatos jótevő Szaúd-Arábia nagy hatalmú királya, Abdullah volt. A király segélyprogramot hozott létre Banglades megsegítésére, az alap kezelését egy iszlám bankra, az Iszlám Fejlesztési Bankra bízta. 110 millió dollárból többfunkciós, saját víz és napelem-rendszerrel rendelkező menedék létesítményeket építettek a parton egész hosszában, amiket békés időben iskolának használnak.
Komoly tervezési szakasz után olyan épületmonstrumokat terveztek, amik a leggyilkosabb áradásokat és viharokat is átvészelik. Az épületek hatalmas menedékházakká alakíthatók, ahol 2000 ember valamint 500 szarvasmarha is elfér.
A maradék pénzből a bajba jutott szegényeket kamatmentes és díjmentes hitelekkel támogatták. Azóta a mikrohitelezésre rendelkezésre álló összeg több mint a hétszeresére emelkedett, amiből közel 400 ezer ember kapott segítséget.
Műholdakkal kutatják a szegénységet
Nemrég – az Ázsiai Fejlesztési Bank támogatásával – olyan műholdas technológiát kezdtek fejleszteni, ami egyfajta szegénységi térképet készít. A szegénység kutatáshoz szükséges felmérések, adatbázisok készítése rendkívül költséges és hosszadalmas folyamat. Az új technológia révén azonban egy algoritmus előre meg tudja mutatni, melyik régióban várható nagyobb szegénység.
Jelenleg két országra fókuszál a műhold: Thaiföldre és a Fülöp-szigetekre. 4x4 kilométeres rácsokra osztják fel a megfigyelt térséget, és a nappali képek alapján előrejelzést készítenek az éjszakai fénykibocsátásra. Az éjszakai fény intenzitása jól mutatja meg a településeket és az ottani életminőséget. Ezt az algoritmust tökéletesítik, hogy később máshol is alkalmazni tudják.
A kultúrát is támogatják
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a British Councillal közösen 2018-ban irodalmi díjat alapított olyan elsősorban szegényebb országokban élő szerzőknek, akiknek a könyvét angol nyelvre is lefordították. A díjra azokból az országokból érkezhetnek jelölések, amelyekben az EBRD működik: Közép-Európától Közép-Ázsiáig, a mediterrán térségből és Észak-Afrikából.
A díj 20 ezer euró, amin fele-fele arányban a könyv eredeti nyelvű szerzője és az angol fordító osztozik. Az első díjat a török Burhan Sönmez és könyve fordítója nyerte az Isztambul című novelláért. A következő évben az üzbég Hamid Ismailov az Ördög tánca című regényével nyert. Ez volt az üzbég irodalom első olyan műve, amit angolra fordítottak. Az idén a litván Grigorijus Kanovičius nyert.
A természeti erőforrások pénzben is kifejezhetők
A legtöbb ember, ha az afrikai elefántról hall, a szavannákon kóborló elefántokra gondol, pedig van egy nagyon fontos fajuk, az erdei elefánt, ami elsősorban Afrika középső részein él, de a kihalás réme fenyegeti. Volt, hogy több mint egymillió példánya járta az afrikai esőerdőket, mára az erdőpusztítások és az orvvadászat következtében kevesebb mint tizedére csökkent a populáció.
A következőkben arról lesz szó, hogy ezek az afrikai elefántok milyen fontos szerepet töltenek be a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében csupán azzal, ahogyan élnek. Hatalmas társadalmi és piaci értéket képviselnek.
Az erdei elefántok életmódja a sűrű erdőhöz kötött, de táplálkozáshoz olyan területek felé veszik az irányt, ahol friss hajtásokat találnak. Ezeken a területeken a fa cserjék között nagy pusztítást végeznek, egyes hajtásokat letarolnak, másokat megesznek. Ez rendkívül előnyös a meghagyott fa cserjék szempontjából, amik ezáltal nagy előnybe kerülnek a vízért és fényért folytatott versengésben. A meghagyott fiatal fákból az átlagosnál magasabb és erősebb fák válnak, amik sokkal több szén-dioxidot kötnek meg.
De hogy jön az erdei elefántok életmódja a befektetésekhez?
Az IMF kiszámolta, hogy az erdei elefánt populáció által megsegített fák mekkora szén-dioxid mennyiséget képesek lekötni. Kiderült, hogy a 2,2 millió négyzetkilométeren elterjedt erdei elefántok tevékenységük révén 150 milliárd dollárnyi szén-dioxid lekötését érik el. Egy darab erdei elefánt 1,75 millió dollárnyi lekötött szén-dioxidhoz járul hozzá. Ezzel szemben az orvvadászok által megölt elefántokról lefűrészelt agyar értéke mindössze 40 ezer dollár, tehát az IMF bebizonyította, hogy egy erdei elefánt anyagilag is többet ér élve, mint holtan.
Az IMF egy olyan szabályrendszert dolgozott ki, amelyben a természeti erőforrásokhoz valamilyen számban kifejezhető értéket csatolnak. A befektetési környezetet ezáltal úgy lehet alakítani, hogy jobban megérje környezetbarát irányba elmozdulni a jelenlegi befektetési célokkal ellentétben. Mindez a fenntartható fejlődés felé irányítja az ökoszisztémát.
A javaslat szerint például azon afrikai országok esetében, amelyekben erdei elefántok élnek, a természeti értéket vegyék figyelembe az adósságrendezésnél (tehát az adósság egy részét leírhatják az állatok védelmével), és az elefántok által így “befolyt” pénzt, belső gazdaságuk megerősítésére, valamint az elefántok életkörülményeinek további javítására fordítsák.
Segítenek a hazatérésben
Az EU a Szükséghelyzeti Alap Afrikáért nevű intézménye révén 20,6 millió dolláros támogatást nyújt Ghánának az ENSZ és Holland Királyság részvételével a migrációs nyomás mérséklésére. A Zöld Projektként elindított folyamat a ghánai fiataloknak, nőknek és a migrációból visszatérőknek nyújt tanulási lehetőséget, valamint anyagi támogatást zöld vállalkozásuk elindításához.
A projekt alapvetően műanyag hulladékok újrahasznosítására, konyhai berendezésre, biogazdálkodásra, mikro-, kis- és középvállalkozásokra fókuszál.
Szerző:
OTPédia
Források:
The shelter from the storm, Sian Development Blog: Here’s how we uses satellite data to map poverty in Thailand and the Philippines, EBRD Literature Prize 2021: judges announced, open for submissions, IMF: The secret work of elephants, ENSZ: New GrEEn Project launches in Ghana boosting green jobs and building climate change resilient communities
Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!
0