A globális éghajlatváltozás súlyos társadalmi, környezeti és kormányzati kockázatokat hozott a felszínre, a koronavírus-járvány pedig konkrétan azt is megmutatta, hogy mennyire sebezhető a világunk.

2020-ban a Világgazdasági Fórum éves világgazdasági kockázati jelentésében felsoroltak első öt helyén valamilyen, az éghajlatváltozással összefüggő kockázat szerepelt. A bankok 52 százaléka nevezte a közeljövő egyik legsúlyosabb problémájának a környezet- és éghajlatváltozást.

A baj nem múlt el

A károk mérséklésére minden szinten javaslatokat és cselekvési terveket készítenek. Az Európai Parlament nyáron elfogadott rendelete a gazdaságot fenntartható irányba tereli, beruházásoknál a jövőben fenntarthatósági szempontokat is figyelembe kell venni.

A fenntarthatóságról és klímaváltozásról zajló párbeszédet jelenleg az is nehezíti, hogy a szereplők gyakran mást értenek egy-egy kifejezés alatt. Ezért az EU konkrétan felsorolja, hogy mik azok a szempontok, amelyek közül minden gazdasági döntésnél legalább egynek teljesülnie kell úgy, hogy a többi szempont se sérüljön.

Ez az úgynevezett taxonómiai rendelet, amely a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatát, védelmét, a körforgásos gazdaságra való átállást, a környezetszennyezés megelőzését és csökkentését, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmét és helyreállítását helyezi a középpontba. A gazdasági tevékenységeket a fenti szempontok szerint osztályozza, és egyben a közös nyelvezetet is megteremti, így a befektetők bárhol értelmezhetővé és beárazhatóvá tehetik a projektjeiket.

Mekkora az ökológiai lábnyomod? Megmondom ki vagy!

„A jogszabály lehetővé teszi, hogy a befektetők a beruházások átcsoportosításával a fenntarthatóbb technológiák és vállalkozások támogatását részesítsék előnyben, így az EU számára meghatározó eszközt jelent a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósításához” – írta az Európai Bizottság.

A Bizottságnak a taxonómiai rendelet alapján 2020 végéig „felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia, amely tartalmazza azon tevékenységek technikai szűrési kritériumait”, amelyek jelentősen hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez.

A folyamatnak első lépcsőfoka, hogy a beruházók, a cégek felmérik, mekkora hatással vannak a társadalomra. És itt nemcsak a legnagyobb foszilis kibocsátókról van szó. A közvetlen kitettség ugyanis ennél sokkal összetettebb.

Az olajra és gázra épülő gazdaságok átállítása alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású működésre igen költséges folyamat, ami a jelenlegi becslések szerint is több tízbilló dollárra rúg majd, de egyelőre maga a feladat is kivitelezhetetlennek látszik. Az Európai Parlament Fenntartható Beruházási Tervének elfogadott szövege szerint például „minden évben tíz nagy európai bank még mindig több mint 100 milliárd eurót fektet be fosszilis tüzelőanyagokba.”

A fiataloké a jövő

A kockázatosnak tűnő lépések mellett ugyanakkor megjelennek azok a lehetőségek is, amik előnyössé teszik a változást. Az új gazdaságba való átmenet gazdasági fellendülést hoz és több millió munkahelyet teremt. Elsősorban a fiatal generációk zöldtudatosságára és a zöldtermékek iránti fokozódó keresletre építve zöld szolgáltatások garmadája keletkezik majd egyik pillanatról a másikra.

Több százmilliárd eurót zöldkötvényekbe fektetnek, amik már most is több mint ötven országban jelen vannak, a befolyó pénzt a taxonómiai kritérium szerint használják fel. Az átállásra a fejlesztési pénzekből a leginkább érintett gazdaságokat is finanszírozni kell, amelyek bankrendszere egyedül nem is lenne képes megbirkózni a feladattal.

Segíteni kell

A klímaváltozás minden országot érint, de nem egyformán. A feltörekvő gazdaságokat a környezeti, társadalmi és fejlődési problémák sokkal intenzívebben sújtják. A fenntartható finanszírozás kereteinek a megteremtését ráadásul megnehezíti, hogy ezekben az országokban az intézményi, finanszírozási lehetőségek is jóval szerényebbek.

A Fenntartható Bankok Hálózata ezeket a feltörekvő gazdaságokat és azok bankjait köti össze, hogy finanszírozókat találjanak a fenntarthatósági projekteikre. A következő évtizedben hat kulcsfontosságú ágazatban több tízbillió dolláros befektetési lehetőségek jelennek meg: környezetbarát épületek, elektromos járművek, a tömegközlekedés, vízgazdálkodás, megújuló energia és helyi szintű hulladékfeldolgozás.

Szűk környezetünk és a világ is most fog megváltozni.