Paul Eugène Bontoux egy francia katolikus befektető, bankár volt a 19. században, aki szerencsés helyzete folytán hatalmas pénzügyi birodalmat hozott létre, majd a birodalom végét jelentő bankcsőd kis híján válságba taszította Magyarországot.
Franciaországban az általános jólét egyre szélesebb körben terjedt a 19. század második felében, az állami bevételek minden addiginál kedvezőbben alakultak. A vállalkozási kedv az egekben volt, óriási tőkék vártak befektetésre.
Paul Eugène Bontoux egy dél-keleti francia városból származott, apja vezető bírósági tisztviselő volt. 40 évesen a Pereire testvérek által alapított kis osztrák-francia vasúti társaság vezetője lett, ahonnan egyenes rálátása nyílt a közép-európai és a balkáni lehetőségekre.
Vigyázó szemüket Párizsra vetették
A pangó osztrák, magyar és balkáni hitelpiac a francia tőkének vonzó célpontja lett. A francia bankok jelentős összegeket csatornáztak át a Habsburg Birodalomba, ami a bánya koncessziók, a vasútépítések és annak ígéretével csábítottak, hogy a Török Birodalom meggyengülésével a Balkán is Bécs ellenőrzése alá kerül. Egymás után alakultak cégek, bankok, amik mögött francia tőke állt.
Bontoux Bécsben bankot alapított, ami a legerősebb konkurenciaként jelent meg a közép-európai piacon. Közben a bankár Franciaországban is terjeszkedett, kockázatos befektetésekkel pár év alatt meghatszorozta a bankja tőkéjét.
A bankárok farkasa
Az 1870-80-as éveinek Jordan Belfortjaként Bontoux lehengerlő erővel és a kockáatokra szinte fittyet hányva nyitott a Balkán felé, amiben az osztrák kormány is támogatta, azt remélve, hogy a balkáni vasúthálózatot francia pénzből lehet majd kiépíteni. A balkáni feletti kontroll megszerzésének a kulcsa a vasúthálózat kiépítése volt, ehhez azonban egyrészt a magyar parlament beleegyezésére is szükség volt, másrészt számolni kellett az egyre erősebb orosz befolyással, ami a függetlenedő balkáni országok alá adta a lovat.
Bontoux sikerszériájának az ő tulajdonába került Banque de Lyon et de la Loire bukása vetett véget. Az általános bank iszonyatos tempóban hajszolta a spekulatív befektetéseket, így a tőkét pár hónap alatt megkétszerezték. A befektetési boom 1882-ig folytatódott, amikor az osztrák kormány a lyoni banktól megtagadta a trieszti banknyitást.
Nyugaton a helyzet nem változatlan
A balkáni helyzet miatt a befektetők amúgy is elbizonytalanodtak, és a tőzsdén pillanatok alatt pánik tört ki. A Bontoux-féle vállalkozások több milliárd frank veszteséget könyveltek el, csak a lyoni bank 4 milliárdot. A tőzsde és bankpánik hullámai gyorsan elérték Budapestet is.
“Ez azért nem csoda, mert Bontonxnak nagy alapításai, nagy összeköttetései vannak Ausztriában is, Magyarországban is. De megérintett a válság a bécsi és budapesti tőzsdén olyan papírokat is, melyek mögött Rothschildék állanak”- írta a Pesti Hírlap. A papírok esése azonban nem okozott akkora károkat, mint az 1873-as, Bécsből induló világgazdasági válság.
“Azoknak, akik átélték az 1873-ki megpróbáltatás napjait, azoknak a mostani déroute, valósággal kicsiségnek tetszik” - írta az újság.
Magyar csoda
Az egyik legnagyobb különbség az volt, hogy az 1873-as válság a nagy cégeket rendítette meg, ami kihatott az egész gazdaságra. “Az országgyűlés akkor éppen az escomptebank tervével foglalkozott, amelynek feladata lett volna, hogy az ország pénzügyei önállóbb fejlesztését lehetővé tegye, és egész piacunk a legnagyobbra látó tervekkel volt viselős, amikor közbevágott a krach, és az ország pénzügyeinek önálló alapon való rendezése helyett szerencsésen eljutottunk a rövid lejáratú kincstári utalványok kibocsátásának uzsorás rendszeréhez”.
A problémát 1882-ben az jelentette, hogy a magyar állampapírok fő piaca éppen Párizs volt, ugyanakkor a megrázkódtatás ellenére “egyetlen egy pillanatra sem nőtt 6 százalék fölé a kamat”.
A korabeli értékelések szerint 10 év alatt “viszonyaink egészségesebbek, gazdasági életünk rendezettebb, állami hitelünk fejlettebb” lett. A bécsi tőzsdepánik után a legjelentősebb magyar papírok, a vasúti kölcsönök árfolyama beesett, 1882-ben viszont ugyanez a papír 40 százalékkal jobban állt, jellemezték a különbségeket. Persze a magyar állampapírok erősen ki voltak téve a viszonyoknak, és egy váratlan összeomlás is benne volt a levegőben.
“Annyi bizonyosnak látszik, hogy a mostani válság akkora mérveket, mint a 73-iki, semmi esetre sem öltött. Ha megnézzük az üzérkedési papírok tőzsdei jegyzékét, a mostaniak felényi számmal sincsenek, mint a 73-ikiak s negyedrésznyi értéket sem képviselnek, mint kilenc év előtt. Következőleg a bukás sem lehet akkora, mint volt akkor” - írta az újság.
Szerző:
OTPédia
Források:
National Bureau Of Economic Research, Pesti Hírlap, Vasúti és Közlekedési Közlöny, Nemzet, A Hon, Wikipedia
Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!
0