A 2008-as gazdasági világválság a Lehman Brothers hatalmas bukásával kezdődött, és a hullámai a mai napig érezhetők.

A világ egyik legnagyobb befektetési bankja és pénzügyi szolgáltatója 170 éves története az összes világválsággal összefonódott, így az elsővel is, ami 1873-ban a bécsi tőzsde bezuhanása után terjedt szét a világon és 1896-ig tartott.

Magyar búza

Az 1873 májusi események az Osztrák-Magyar Monarchiában kezdődtek, de nem előzmények nélkül. A 19. század hatalmas változásokat hozott a világban, politikában, gazdaságban és a társadalomban egyaránt.

Egymást érték a háborúk, eközben pedig egyre nagyobb helyet követelt magának a világban az Egyesült Államok. Amerika vasútépítési és arany lázban égett. A kezdetben szarvasmarha- és gyapotkereskedelemmel foglalkozó majd árufinanszírozásba fogó Lehmanok a vasútfejlesztések legnagyobb hitelezői lettek.

Az amerikai vasútépítés a század második felében robbanásnak indult. A vasútfejlesztést, mint Amerikában sok mindent angol pénzintézetek finanszírozták. Mindez addig működött, míg a brit bankok be nem húzták a kéziféket. Egyszerre számos esemény miatt, ami Európában történt.

Nem vénnek való vidék

A Habsburg Birodalom gazdaságában lassan csörgedezett az élet, a régiók előre meghatározott rendben és mértékben vettek részt a császárság és a világ gazdasági életében. Magyarországról például búzát exportáltak Angliába, ami rendes megélhetést biztosított itthon.

Ebbe az idillbe lépett be a legizmosabb szereplőként Amerika, amely gőzhajókon olcsóbban szállított Angliába mezőgazdasági termékeket, mint az európaiak, ennek pedig az lett a következménye, hogy a hetvenes években megszűntek Habsburg Birodalom angliai piacai.

Nem nyert aranyat

Az európai repceolajtermelés akkor bukott meg, amikor egy új világítási technológia jelent meg a piacon, amit amerikai petróleum táplált. Az európai nemesfémpiacra az amerikai aranyláz zúdított aranyból annyit, hogy Németország a világon először az aranyhoz rögzítette a márkát, ezüstből pedig annyit, hogy az az ezüst pénzek inflálódásához, majd megszüntetéséhez vezetett.

Nem lehet azonban az 1873. május 9-ei bécsi tőzsdepánikot kizárólag erre a piaci dömpingre visszavezetni. A hatvanas-hetvenes években Ausztriát a magyar függetlenségi politika, majd Budapest megalakulása erodálta, mivel egy erős konkurens jelent meg Béccsel szemben. Kívülről a porosz-háború, Németország megalakulása és Berlin gazdasági megerősödése szipkázta el a forrásokat Bécs elől.

Párizs-Berlin-Bécs-Budapest

Az osztrák főváros mellett Párizs és Berlin is óriási fejlődésen ment keresztül, hatalmas építkezések kezdődtek. Bécs terve az volt, hogy egy világkiállítással visszaveszi a kezdeményezést.

A bécsi világkiállítás Ausztria-Magyarország nagy ipari és kulturális bemutatója lett volna, több tízezer kiállítóval, Ferenc József uralkodásának 25. évfordulójára időzítve. A kiállítás központi helyszíne a Práter volt. A rendezvény több mint hétmillió látogatót vonzott, a költségek 23,4 millió fontra rúgtak, ami óriási összeg volt akkoriban.

A tervekhez képest a világkiállítás azonban nem hozott sikert.

Bécsnek a brit, és a világot éppen meghódító német bankokkal szemben nem volt esélye, amire késői és eltúlzott bankliberalizációval reagált. Ennek hatására a részvénytársaságok gombamód elszaporodtak, a 102 éves bécsi tőzsde pedig a világkiállítás megnyitója után egy héttel váratlanul összeomlott.

Mint a bumeráng

1873. május 9-én Bécs, a hónap végére pedig az összes börze elesett Európában. A brit bankok erre reagálva befagyasztották a hitelezést, ami tovább gyűrűzött, és a hatalmas pénzeket igénylő amerikai beruházásokat szinte azonnal bedöntötte, a vasúttal az élen.

Az európai befektetők az amerikai részesedéseiktől minél gyorsabban meg akartak szabadulni, 1873 szeptemberében Jay és Cooke csődöt jelentett és 10 napra a New York-i tőzsde is bezárt. A válság négy évig tartott Amerikában, ahol a túlélők között ott volt a Lehman Brothers is.

Saját zsebből

Európában kereskedők teljes vagyonokat vesztettek el, ami a párizsi, bécsi és berlini ingatlanbuborék kipukkadását eredményezte.

A tőzsde összeomlását az Osztrák Nemzeti Bank sem tudta megakadályozni, mert nem volt tartalékja. A csőd véget vetett a Monarchia gazdasági növekedésének, a részvénytársaságok fele eltűnt. A bécsi kereskedőkön túl a válság kihatott a császári család és az uralkodó személyes vagyonára is.